Főképpen jogászokból, közgazdászokból van túlképzés, több orvosi szakmában viszont szakemberhiány van. Különösen jellemző a pályaelhagyás a műszakiakra vagy a pedagógusokra, illetve az egészségügyi főiskolán végzettekre, akik inkább gyógyszerügynökként állnak munkába. A fiatal diplomások életpálya-vizsgálatának 2001-es adatai szerint a friss diplomások 82 százaléka helyezkedik el a végzést követő három hónapban, 9 százalékuk tovább tanul, 6 százalékuk munkanélküli, további 3 százalékuk pedig nem dolgozik, és nem is regisztráltatja magát munkanélküliként.
Az első szűrő az állásinterjú
A nyugati típusú felsőoktatás hatására először a munkaerőpiacon kerülnek versenyhelyzetbe a fiatalok. A diákok első szűrését nem az oktatási intézmények, hanem a munkaadók végzik. A továbbtanulók pedig csak akkor szembesülnek azzal, hogy diplomájuk esetleg értéktelen, amikor már 4-5 évet belefektettek a megszerzésébe.
Napjainkban még a piacon korábban jól értékesíthető diploma értéke is attól függ, hogy társul-e minimum két idegen nyelv tudásával, illetve megfelelő szakmai gyakorlattal, számítógépes ismerettel, s nem utolsósorban empatikus készséggel, állítják a személyzeti tanácsadónál dolgozók.
Mivel a túlképzés folyamatos, a most tanulókra nehéz idők várnak a jövőben. "A következő években a fiataloknak valószínűleg nehéz időszakot kell átvészelniük - fejtette ki véleményét Simkó János a Figyelőnek. - A keresettebb diplomákkal el fognak tudni helyezkedni, a többiek feltehetően rá fog kényszerülni arra, hogy legalább átmeneti ideig a képzettségüknél alacsonyabb szintű munkakörben dolgozzanak."
Már a gazdasági diplomának sincs értéke
Idén szeptemberben került nyilvánosságra az az adat, miszerint a felsőfokú végzettségűek aránya a pályakezdő állásnélküliek körén belül 15 százalékra emelkedett. Ilyen magas diplomás munkanélküliségre itthon még nem volt példa: tíz évvel ezelőtt például ez az arány 3 százalék volt. Az ok a túlképzés, ami ma gyakorlatilag minden egyetemi és főiskolai szakon jellemző.
