Már csak néhány évig adhat pénzt az állam a filmgyártáshoz

Az EB a filmkészítés költségvetésének maximum felét elérő támogatást engedélyez, ám a 2001-ben elfogadott szabályok szerint ehhez előbb tisztázni kell, hogy a szubvencionált alkotás kulturális terméknek számít-e. A támogatás meghaladhatja az 50 százalékot - elérheti akár a teljes gyártási költséget -, ha úgynevezett kis költségvetésű alkotásról van szó. Ilyenek például Magyarországon a magyar nyelven készült dokumentumfilmek, illetve az animációs, a tudományos ismeretterjesztő vagy a kísérleti filmek. A tagországok az állami támogatás fejében megkövetelhetik a filmkészítőktől, hogy kiadásaik 80 százalékát az adott országon belül költsék el.

Az EB adatai szerint 2006-ban 926 millió mozijegyet értékesítettek az EU filmforgalmazói, 3,6 százalékkal többet, mint 2005-ben. Az európai gyártású filmek az összes bemutatott alkotás 28 százalékát adták, szemben a tavalyelőtti 25 százalékkal. Az EU azt tervezi, hogy saját költségvetéséből a következő hét évben 755 millió euróval támogatja az Európában készülő filmeket.

Magyarországon az ötvenmillió forintot meg nem haladó költségvetésű filmeknél 100 százalékos, nagyjátékfilmeknél ötszázmillió forintos büdzsé alatt vagy művészi, kulturális, nevelési célú filmek esetében akár 90 százalékos is lehet az állami támogatás. A Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) 2001-ben még egymilliárd forinttal gazdálkodhatott, ami a múlt évre 6,2 milliárdra nőtt, de az éven túli kötelezettségvállalással együtt ez valójában 6,45 milliárdot tett ki. Az idén a megszorítások miatt az MMK is kevesebbet, 4,7 milliárdot oszthat szét pályázati és normatív formában. Az állam tavaly négyszáz-négyszázmillió forinttal támogatta a filmek elkészülését, az idén már az MMK-ba olvasztott, Magyar Történelmi Film Alapítvány és a Nemzeti Kulturális Alap közreműködésével - áll a Napi Gazdaság összefoglalójában.