A szakember elmondta, hogy ha az eddigiek helyett új alapokon számolnák a lakossági áram árát, kilowattóránként 1,5 forint csökkentést lehetne elérni. A szabadpiaci ár is mérséklődhetne, igaz, ennél kisebb mértékben. A Magyar Energia Hivatal honlapja szerint a legalacsonyabb fogyasztás esetében a lakosság kilowattóránként 21 forint körüli árat fizet az áramért.
A külföldi tulajdonba került cégek számtalan szolgáltatást átvettek az anyagcégüktől az informatikai rendszertől kezdve a különféle technológiai szolgáltatásokon át a menedzsment díjakig, ami mind-mind beépült abba az árba, amely még mindig az árképzés alapját jelenti, magyarázta Mártha Imre.
Időközben változott a technológia, megváltozott a piac, sok olyan költségelem van, amit már nem szabadna a bázisképzésnél figyelembe venni. Példaként említette, hogy az eredetileg hat áramszolgáltató cégből ma már gyakorlatilag csak három működik, radikálisan szűkített szervezetekkel, nyilvánvalóan a költséghatékony gazdálkodás miatt. Az E.ON a Dunántúlon és a Tiszántúlon szolgáltat, az RWE tulajdonú Elmű-Émász praktikusan egy cég lett és megmaradt a Démász EDF Démász néven. "Megérett az idő a szakításra múltbeli beidegződésekkel, tételesen végig kellene nézni minden elköltött forintot, hogy szükséges-e az adott szolgáltató alaptevékenységéhez" - hangsúlyozta Mártha Imre.
A Magyar Energia Hivatal időről időre, felülvizsgálja a végfelhasználói ár egyes elemeit, és az általa elismert költségek alapján tesz javaslatot az energiaügyekért felelős miniszternek a hatósági árra. A költségek felülvizsgálatának viszonyítási alapja, azaz a bázis rendszer lényegi elemei 15 éve változatlanok, ezért lenne szükség radikális változtatásra, ezért kellene felépíteni egy új árképzési modellt - jelentette ki Mártha Imre. Mint hozzátette, nem biztos, hogy ezzel csökkenne az áramcégek nyeresége, de a költségek biztosan. A vállalkozások hazai forrásból is beszerezhetnék azokat az eszközöket, szolgáltatásokat amit most az anyacégtől vagy külföldi multiktól vesznek meg, így belföldön költenének, nem külföldön.
Ez egybevág a kormány szándékaival is: hazai beszállítókat foglalkoztatni és kordában tartani az áram árát. Mártha Imre szerint az új, nulla bázisú árképzés politikai döntés kérdése, és fontos energiastratégiai lépés lenne.
MTI
