Az államtitkár közlése szerint a földi kiszolgálás és a repülőgép karbantartással, javítással foglalkozó leányvállalatok működnek, a nagy probléma a hajózást biztosító légitársaság. Völner Pál szerint a piac átrendeződésének jele, hogy a fapados légitársaságok mellett a nagy légitársaságok is fokozzák aktivitásukat Budapesten.
Azt, hogy eddig miért nem lehetett létrehozni a már régen tervezett légitársaságot, amire Oszkó Péter volt pénzügyminiszter szerint kész terv volt, az államtitkár azzal magyarázta, hogy olyan légitársaságot hagyott hátra Oszkó Péter, amelyben egy 5 százalékos orosz tulajdonosnak vétójoga volt és van. (Az orosz Vnyesekonombankról van szó - a szerk.) Az orosz részvényesnek nem volt érdeke a Malév csődvédelme, mert akkor a 100 millió eurós hitelének legfeljebb 10-20 százalékához jutott volna hozzá.
Arra a kérdésre, hogy mi lett a korábban beharangozott befektetőkkel, Völner Pál kifejtette: ezt a Malév "környezete nem tette lehetővé". Most pedig már nincs Malév, amelynek meglennének a repülőtéri leszállási engedélyei, a kedvező idősávok, amelyek külön értéket képviselnek.
Az interjúban az államtitkár elmondta, hogy a vagyonfelügyelő feladata konszolidáltan megoldani a helyzetet, kivezetni a céget a piacról úgy, hogy az a dolgozóknak is minél kisebb megrázkódtatást jelentsen. A Malév munkatársak megkapják a januári bérüket, éppen ezért nem fizette ki a Malév a Tel Aviv-i repülőtéren a közel 400 ezer dolláros tartozást. A felszámolási eljárásban megvannak a garanciák arra, hogy milyen juttatások járnak a dolgozóknak, ezért van az állami bérgarancia rendszer. Völner Pál úgy fogalmazott: "nem engedhető meg, hogy a dolgozók juttatások nélkül maradjanak, s különösen nem, ha ez egy állami tulajdonban lévő társaság.
Az, hogy a pénteken létrehozott válságstábot megszüntették igazolja, hogy zökkenőmentesen sikerült kezelni a Malév leállását. A pénteki torlódástól eltekintve nem volt probléma, még a külszolgálatokat, a konzulátusokat is bekapcsolták az utasok megsegítésébe. Más csődbejutott légitársaságokhoz, például a spanyolhoz képest, talán sikerült minimalizálni a problémát - vélekedett az interjúban Völner Pál.
Arra a kérdésre, hogy hogyan kaphatott nemrégiben ötmilliárd forint tulajdonosi kölcsönt a Malév, az NFM államtitkára kifejtette: éppen ezért nem volt fizetésképtelen a légitársaság, és - fűzte hozzá - minden újabb hónapnak értelme lett volna. A Malév 100 milliárd forintot meghaladó bevétele mellett a turizmus élénkítésével, a közterhek megfizetésével jóval nagyobb értéket generált, lényegében nettó befizető volt.
A Malév leállása előtt megjelent kormányrendeletek már előrevetítették a csődöt, a Malév mégis értékesített még repülőjegyeket - tette fel a kérdést a riporter. Völner Pál kifejtette: a stratégiailag kiemelt társasággá nyilvánítás, a kétmilliárd forint elkülönítése mind azt jelezte a Malév-jegyet vásárlók számára, hogy bármi történik a légitársasággal, akkor kártalanítják az utasokat.
A riporter összefüggésbe hozta a bérelt Malév-repülőgépek lízingcégének írországi bázisát a Ryanair ír fapados légitársaság gyors megjelenésével a budapesti repülőtéren. Szóba hozta azt is, hogy az ír légitársaság már állásajánlatot is adott a Malév-dolgozóknak. Völner Pál annyit mondott, hogy más légitársaságok is "rákészültek" a Malév leállására. Furcsának tartja ugyanakkor az ír légitársaság viselkedését, de a Ryanair már korábban bejelentette, hogy fokozza az aktivitását a magyar piacon.
A Malév leállása problémát jelenthet a repülőteret üzemeltető Budapest Airporttal kapcsolatban is. Arra a felvetésre, hogy Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter ügyvédi irodával is szerződést kötött a privatizációs szerződés megvizsgálására Völner Pál kifejtette: nem tud kötbérfizetési kötelezettségről. Azokkal a sajtóhírekkel kapcsolatban, amelyek szerint vissza kellene fizetni a privatizációs bevételt, az államtitkár azt mondta: "a szerződésnek sok olvasata van, jól teszi a miniszter, ha megvizsgáltatja". Völner Pál hozzáfűzte: módosítások és a privatizáció után további értékesítések is voltak.
MTI
