Az idei év első tizenegy hónapjában mintegy 58 ezer munkáltatót vizsgáltak meg, ebből több mint 42 ezernél találtak szabálytalanságot a felügyelők, ami az összes ellenőrzött munkáltató 73 százaléka – mondta Gedeon András, az OMMF szóvivője sajtótájékoztatón szerdán.
Az ellenőrzött munkavállalók száma nagyjából 722 ezer fő volt, közülük több mint 440 ezer főnél állapítottak meg szabálytalan foglalkoztatást, ami az ellenőrzött létszám 61 százaléka.
Továbbra is rendkívül magas a feketén foglalkoztatottak száma. Ebben az időszakban a hatóság több mint 68 ezer főnél állapította meg a súlyos jogsértést, mely legmagasabb arányban az építőipar és a vendéglátás területén fordult elő. Bár történt előrelépés, hiszen az ellenőrzések célzottá váltak, ezért valószínűleg több ilyen módon foglalkoztatottat találnak meg a hatóságok, a tavalyi 72 ezerhez képest viszont így is nagyon csekély mértékű a csökkenés.
Kevesebb bírságot szabtak ki idén
Az összes kiszabott bírság összege meghaladta a hétmilliárd forintot ebben az időszakban a munkavédelemben és a munkaügyben. Ez kevesebb a tavalyi 8,5 milliárdos összegnél, aminek oka, hogy az OMMF a megelőzésre és a partnerségi programra helyezi a hangsúlyt. A hatóság körülbelül 7500 alkalommal élt figyelemfelhívással, hogy a törvényes foglalkoztatás minél jobban terjedjen.
A leggyakoribb szabálytalanság még mindig a feket foglalkoztatás, emellett sokszor előfordul a szabadság kiadására vonatkozó szabályok megsértése is. Utóbbi területen azonban elindult egy folyamat, és a munkáltatók egyre inkább alkalmazkodnak az új szabályokhoz, egyre többen figyelnek oda, hogy betartsák például a komolyabb határidőket.
2009-ben továbbra is az OMMF kiemelt célja lesz a feketefoglalkoztatás, a súlyos veszélyeztetések, valamint a fantomcégek és az engedély nélküli vállalkozások feltárása.
Mintegy száz munkabaleset végződött halállal
Az idei év novemberének végéig összesen több mint 17 ezer munkabaleset történt, ebből 90 halálos volt – hozták nyilvánosságra a sajtótájékoztatón. A halálos balesetek legmagasabb arányban a feketefoglalkoztatással érintett területeken jelentkeztek, ahol a kockázatelemzés, a védőeszközök és az orvosi alkalmassági vizsgálat hiánya miatt fokozott a balesetveszély.
A halálos és súlyos munkabalesetek esetén a hatóságnak több nehézséggel kell szembenéznie: egyrészt a baleset után nehezen meghallgató állapotban találják a tanúkat, másrészt sokszor az okoz problémát, hogy nem találják meg (vagy csak sok utánajárás után) a foglalkoztatót. Idén az is előfordult, hogy halálos munkabaleset után a munkaadó - a helyszínen hagyva az elhunytat - egyszerűen eltűnt.
Mi az oka a halálos munkabaleseteknek?
A halálos munkabaleseteket többségében valamilyen szabálytalanság okozta, nem volt ez másképp az idei évben sem. A hat munkavállaló sérülésével járó kompolti balesetről – amikor is az íjgerendák közé szorultak a dolgozók - például kiderült, több alkalommal is megsértették a szabályokat: nem rögzítették megfelelően a gerendákat, és a targoncát vezető személynek nem volt a géptípusra jogosítványa. Ez esetben hárommillió forint bírságot szabtak ki.
A Tűzoltó utcai balesetnél szintén több szabálytalanságra bukkantak: a fővállalkozó nem megfelelően koordinálta a munkálatokat, a bontást végző alvállalkozó pedig ott vétett, hogy olyan szakembert alkalmazott irányítónak, aki nem rendelkezett az alkalmas képzettséggel. Előbbit hat, utóbbit tízmillió forintra bírságolták.
Az M6-os autópálya építése közben történt három halálos munkabaleset mindegyike munkaszervezési hiányosságra vezethető vissza. A hatóság munkáját ráadásul az is nehezítette, hogy rendkívül bonyolult alvállalkozói láncolattal találta szemben magát. Mindhárom baleset után komoly munkavédelmi bírságokat szabtak ki.
Kovács Zita
