A csaknem egyharmados emelés nem csökkentené a jövedéki adókülönbségeket, csak magasabb szinten tartaná fönn azokat az unióban - véli a néppárti vezetésű európai parlamenti gazdasági bizottság. A testület tagjai támogatták a luxemburgi Astrid Lulling néppárti képviselőt, aki jelentésében szembeszállt Kovács Lászlóval, mivel az emelés újra elindítaná a vitát a bor minimum jövedéki adójának bevezetéséről.
Az EP gazdasági és pénzügyi bizottsága fölváltaná a központilag megszabott minimum jövedéki adómértéket egy lágyabb, rugalmasabb szabályozással: egy minden tagállam által elfogadott magatartási kódexszel. Eszerint az átlagosnál alacsonyabb jövedéki adómértéket alkalmazó tagállamok (elsősorban az újak és a déliek) vállalnák, hogy nem csökkentik jelenlegi, euróban kifejezett adószintjüket, sőt, ha lehet, emelik azt. Ugyanakkor az átlagosnál jóval magasabb jövedéki adószintű (elsősorban északi) tagállamok azt vállalnák, hogy nem növelik, sőt lehetőségeikhez mérten csökkentik az euróban kifejezett adómértéket - közölte a javaslatot megfogalmazó Becsey Zsolt néppárti EP-képviselő.
Csak ez indíthat el igazi konvergenciát - érvelt Becsey Zsolt -, míg egy Brüsszelből diktált jövedéki adóemelés kizárólag az alacsonyabb ár- és bérkategóriájú országokat sújtaná, növelné a feketepiacot, és felpörgetné az inflációt, késleltetve az euróövezeti belépést.
A közlemény szerint Becsey Zsolt azt reméli, hogy ha plenáris szavazáson az egész Európai Parlament követi majd a bizottság mostani állásfoglalását, akkor az precedenst teremt az Európai Bizottság más, fenyegető jövedékiadó-emelési törekvésével szemben is. Becsey szerint ugyanis köztudott, hogy az Európai Bizottság a szesztermékekhez hasonlóan jelentős emeléssel javasolja újraszabályozni a cigaretta, valamint a dízel-üzemanyag jövedéki adóját is, ami súlyosan érintené - több más tagállam mellett - Magyarországot.
