Sigmar Gabriel hangsúlyozta, hogy a gépgyártásban meghatározó pozícióval rendelkező Németország "adja a berendezéseket a világ iparosításhoz", de meg kell ragadni az informatikában és a technológiai innovációban rejlő hatalmas lehetőségeket is, hogy Németország a negyedik, digitális ipari forradalomban is vezető szerepre tegyen szert.
A berlini kormány 2017-ig csaknem félmilliárd eurót fordít az informatikai vállalkozások támogatására, a magántőke mozgósítása céljából pedig egyebek között arra törekszik, hogy kialakuljon egy új tőzsdei szegmens a feltörekvő informatikai cégek - start-up vállalatok - számára. Ebben az ügyben már el is kezdték a tárgyalásokat a frankfurti értéktőzsdét üzemeltető társasággal - mondta, hozzátéve, hogy a kockázatitőke-befektetéseket is élénkíteni kívánják a jogi környezet átalakítása révén.
Ugyanakkor nem elég csupán az informatikai szektort fejleszteni, hanem az informatika és a klasszikus ipari termelés "összeolvadását" kell elősegíteni, elsősorban a német ipar hagyományosan erős ágazataiban, a gépgyártásban, az elektrotechnikában és az autógyártásban - mondta Sigmar Gabriel.
Hangsúlyozta, hogy a "4.0-ás ipar" lehetőségeinek kiaknázásához az oktatási rendszerben is lépni kell, hogy Németország fejlődését ne hátráltassa munkaerőhiány. A kormány azt kívánja elérni, hogy a "digitális kompetencia" kialakítása és fejlesztése "előkelő helyen szerepeljen az iskolák és egyetemek tantervében" - mondta a miniszter.
Angela Merkel kancellár ugyancsak hitet tett a start-up cégek állami támogatása mellett, ugyanakkor aktívabb részvételre és kockázatvállalásra szólította fel a gazdasági szereplőket. Az állami ösztönzés elégtelennek bizonyulhat ahhoz, hogy a például az amerikai informatikai szektor fejlődéséhez mérhető folyamat induljon be Németországban. "Kockázat nélkül a Szilícium-völgyben sincs siker" - mondta a kancellár.
Hangsúlyozta, hogy az egyik legnagyobb növekedést ígérő területen, az emberi tevékenység révén keletkező adatok ipari méretű gyűjtésén és kezelésén, az úgynevezett big data módszeren alapuló üzleti modelleknél összhangba kell hozni az adatvédelemi követelményeket és az üzleti, gazdasági igényeket. Ki kell fejleszteni azt a megoldást, amellyel az adatokat anonimizált formában felhasználva új termékek és szolgáltatások jöhetnek létre a big data révén. Egy ilyen megoldás Németország védjegye lehetne, és eredményeként "az adatbányászat mégiscsak jövedelmezőbb lehet, mint a szénbányászat" - mondta Angela Merkel.
A nemzeti IT-csúcstalálkozó a kormányzat és az informatikai szektor legmagasabb szintű egyeztető fóruma, 2006 óta rendezik meg évente. Az idei, nyolcadik, hamburgi találkozón hat miniszter és mintegy nyolcszáz vállalatvezető és szakember vett részt az NDR regionális közszolgálati műsorszóró társaság beszámolója szerint.
MTI
