Keddi német sajtójelentések szerint az országos munkaügyi ügynökség (BA) adatai alapján az úgynevezett minijob konstrukcióban - legfeljebb havi 400 eurós fizetéssel járó részmunkaidős állásban - dolgozó 70 éven felüli nyugdíjasok száma 389 ezer, a teljes munkaidőben foglalkoztatott 70 éven felüliek száma pedig 56 ezer volt a legutóbbi, idén március végén készült kimutatás szerint. A 2009 tavaszi helyzethez képest a teljes állásban foglalkoztatottak száma 35 százalékkal, a részmunkaidőben dolgozók száma pedig 22 százalékkal nőtt.
A nyugdíjasok, tartós ellátásra szorulók és fogyatékkal élők országos érdekképviselete (SoVD) szerint a munkaerőpiacra visszatérő idősek többségét "egyáltalán nem az önmegvalósítás vágya hajtja", hanem a szükség kényszeríti munkavállalásra. A nyugdíjból egyre nehezebb kijönni, mert a szükséges korrekciókat már lassan egy évtizede nem hajtják végre, a nyugdíjak vásárlóértéke így 2004 óta 10 százalékkal csökkent - mondta Adolf Bauer, a szervezet vezetője.
Az időskori elszegényedés problémája a politikát is foglalkoztatja. A jelenlegi szabályozás szerint a nyugdíjszínvonalat a nettó átlagkeresetek 51 százalékáról 43 százalékra csökkentik 2030-ig. A munkaügyi minisztérium számításai szerint így még azok is a jelenlegi létminimumnak megfelelő, 688 eurós állami nyugdíjat kapnak majd, akik átlagon felüli, 2500 eurós bruttó fizetést kapnak és 35 évet dolgoznak. Ugyanakkor a német munkavállalók túlnyomó többsége a vállalati és egyéb magán nyugdíjbiztosítások révén több forrásból számíthat nyugdíjra. Mindenesetre a koalíciós pártok november elején úgy határoztak, hogy a 40 év munkaviszonnyal rendelkező kisnyugdíjasok járandóságát kiegészítik, ennek pontos mértékéről azonban még nem döntöttek.
MTI
