A Gazdasági Versenyhivatal 2004-ben hétmilliárd forint bírságra kötelezte az autópálya-kartell tagjait. Határozatát a cégek megtámadták a bíróságon. A versenyhatóság döntését azonban a Fővárosi Bíróság, majd az ítélőtábla is megerősítette. A jogerős ítélet alapján – a GVH által vizsgált három tender nyomán – lépett fel külön-külön a cégek ellen kártérítési igénnyel a NIF.
Így az egyik ominózus pályázat kapcsán a Strabagot, a másik vonatkozásában az Egútat és a Debmútat, a harmadik esetben pedig a Hídépítő és a Betonút társaságot perli. Számításai alapján a cégek összesen 32 milliárd forint kárt okoztak, ennek megfizetését követeli a vállalkozásoktól a versenyhivatal által kiszabott bírságok arányában.
A kártérítési perekben négy feltételt vizsgálnak a bíróságok: a jogellenes magatartást, a kárt, a kettő közti okozati összefüggést és a felróhatóságot. A versenytörvény annyiban könnyíti meg a károsultak dolgát, hogy a jogellenességet nem kell vizsgálni, ha azt jogerős GVH-határozat mondja ki. Így a NIF-nek a kartellmagatartást elvileg nem kell bizonyítani. Ám a jogerősség ellenére a cégek és a GVH közötti per nem zárult le teljesen, és ez kihat a kártérítési perekre.
A vállalkozások ugyanis az ítélet felülvizsgálatát kérték a Legfelsőbb Bíróságtól. Ezért – figyelemmel az ügy volumenére is – a NIF által indított jogvitákban várhatóan nem mélyülnek el az eljáró bíróságok, amíg meg nem születik az LB döntése. Így tett a Heves Megyei Bíróság, amely előtt a NIF kontra Egút és Debmút zajlik: az első tárgyaláson felfüggesztette a pert az LB-határozat meghozataláig, számol be a Világgazdaság.
