Két év alatt közel 13 milliárd forint árrésveszteséget könyvelhetnek el a patikák a tb által támogatott gyógyszerkörben, miközben a vény nélküli forgalom utáni ilyen jellegű bevétel csupán l,5 milliárddal nőtt. Emiatt a 2300 közforgalmú gyógyszertár közül már az év elején hétszáz veszteséges volt üzemgazdasági szempontból, s a helyzet azóta tovább romlott – mondta a Világgazdaságnak Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) alelnöke.
Sürgősen be kell avatkozni, hiszen nincs lehetőségük arra, hogy a bevételkiesést költségcsökkentéssel ellensúlyozzák. Pénz híján pedig nem tudnak készletezni, ezért a betegeknek gyakran vissza kell menniük az igényelt orvosságért. Egyre több gyógyszertárnak van határidőn túli kifizetetlen számlája a nagykereskedőknél, akik már nem szívesen hiteleznek a számukra.
A patikák romló állapotának gyors javítása érdekében a kamara tízpontos javaslatot tett a szakminiszter asztalára, s bár a szaktárca illetékes osztályával megkezdték azoknak a megtárgyalását, érdemi elmozdulás nem történt.
A javaslatcsomagban azzal az indokkal kérték a patikaalapítás megszigorítását, hogy egy év alatt 260-nal, 2300-ra bővült a gyógyszertárak száma, ám a patikai árréstömeg tízmilliárd forinttal csökkent, miközben a rezsiköltség nőtt. Az árréstömeg apadásának a gyógyszerfogyasztás visszaesése és az olcsóbb készítményekre való áttérés az oka, olvasható a Világgazdaság cikkében.
Javasolták azt is, kapja vissza a gyógyszerész a szakmai felelősség jogát a patika működtetésében, s hogy korlátozzák a tulajdonosok jogkörét. Arra is figyelmeztetett a kamara: ha nem törlik a gyógyszertörvényből a patikaalapítás teljes liberalizálására vonatkozó paragrafust, úgy 2010-től az állam elveszti a gyógyszerellátásba való beleszólási lehetőséget, írja a Világgazdaság.
