A cég közleményében emlékeztetnek, hogy mind a fővárosban, mind a többi nagyvárosban megugrottak az albérletárak. Budapesten négy év alatt kétszeresére emelkedtek, és már a 3000 forintos szintet is megközelíti a bérlakások havi átlagos négyzetméterára, de a győri, debreceni és pécsi kiadó ingatlanok négyzetméteréért is átlagosan 1600 forint feletti összeget kérnek el a tulajdonosok.
A lakhatási támogatás idei feltételei között komoly megszorítás volt, hogy csakis határozatlan idejű szerződéssel lehetett igénybe venni - mutatott rá Makár Andrea, a BDO Magyarország vezető cafeteria tanácsadója. Hozzátette: jövőre a juttatás már várhatóan a határozott idejű bérleti szerződések esetén is járhat.
A feltételek között szerepel, hogy az állandó lakhely legalább 60 kilométerre, vagy tömegközlekedési eszközzel oda-vissza legalább három órára legyen a munkahelytől, és ezen a körön belül a munkavállalónak semmilyen lakástulajdona, illetve haszonélvezeti joga ne legyen. Jövőre ez a feltétel is enyhül, és immár csak a többségi tulajdon lesz a kizáró ok.
Az a megszorítás, hogy ugyanazon lakás esetében, melyet többen is bérelnek, csak a bérlők egyike élhet a támogatással, várhatóan jövőre is megmarad, abban az esetben is, ha esetleg a szobákat külön szerződés alapján veszik ki az albérlők. Ez valódi probléma, életszerű helyzet ugyanis, hogy egy távoli településről többen, összefogva költöznek közös munkahelyük közelébe.
A legnagyobb akadály az, hogy a bérlakáspiac adózás szempontjából továbbra is szürke zónának számít, a főbérlők többsége nem ad bizonylatot a havidíj megfizetéséről - hívja fel a figyelmet a BDO Magyarország szakértője. Bár a kormány azon intézkedése, hogy 2018-tól egységessé és összességében kedvezőbbé válik a lakáskiadásból származó jövedelmek adózása, javíthat ezen a helyzeten, de egyelőre nehezen becsülhető meg, hogy ez a javulás milyen gyors és mekkora mértékű lesz - fűzte hozzá.
MTI
