Napilapok, tartalomszolgáltatók és az internet - de ki fog fizetni?

A hazai piacot tekintve ma már a legolvasottabb internetes médium az [origo] olvasottsága nemcsak felveszi a versenyt az napilapokéval, hanem a Népszabadság és a Blikk kivételével túl is szárnyalja azokat. Természetesen ez az előretörés nem kedvez a napilapoknak, amelyek szeretnék ezt a folyamatot valamilyen formában megállítani, vagy legalábbis előnyükre formálni. A Népszava idén év elején megfogalmazott új startégiájában az internetes olvasók felé fordult.

A napilapok amellett, hogy olvasóik folyamatos lemorzsolását kénytelenek elszenvedi keresik az optimális megoldást saját internetes tartalmuk működtetéséhez. Magyaroszágon számos gazdasági napilap, így a Napi Gazdaság és a Világgazdaság is fizetős tartalmakat kínál internetes oldalaikon.

Az internetes média helyes alkalmazása kapcsán a Riengier vezetője kifejtette, hogy az internet új lehetőséget nyit a marketing és a public relatios területén. Nem kell, hogy az internetes tartalomszolgáltatás a nyomtatott lapok olvasottsága rovására menjen - vélte Papp Béla, aki szerint ez akkor lehetséges, ha az online média nem csak a nyomtatott lapok tartalmait emeli át.

Kérdéses persze, hogy amennyiben az online médiák saját tartalmakat tesz közzé, az valóban nem hat negatívan a nyomtatott sajtóra. Egyet lehet ugyanakkor érteni azzal, hogy az online médiáknak a fizetős tartalomért cserébe többet is kell nyújtani a látogatóknak. Ma már a biztonságos fizetés, többek között a mikrofizetési rendszere adta lehetőséggel megoldottak, így a korábbi bizalmatlanság és technikai akadályok sem jöhetnek szóba kifogásként. Ennek kapcsán együttműködésre lenne szükség a kiadók, a bankok és a telcomcégek között.