Míg kezdetben azok a cégvezetők használtak nyílt forráskódú szoftvereket, akik ezen akartak pénzt spórolni vállalatuknak, mára a helyzet alaposan megváltozott. Az elmúlt években ezen a területen is komoly fejlesztések voltak, olyan informatikai vállalatok szálltak léptek be a nyílt forráskódú szoftverek szegmensébe, mint a Sun, az IBM, a HP vagy a Cisco. Az óriáscégek pedig jelentős összegeket fordítottak fejlesztésekre. Nem véletlen, hogy a CIO.com idei felmérése szerint cégek közel fele (44 százaléka) a szabadalmaztatott szoftverekkel egyenrangúként veszi figyelembe a nyílt forráskódú megoldásokat a beszerzések alkalmával. Részben ennek köszönhető az ilyen programok használatának dinamikus terjedése is, az említett felmérés szerint világszerte a cégek több mint fele (53 százaléka) használ nyílt kódú szoftvereket, míg további 10 százalékuk jövőre tervezi ezeknek bevezetését.
A Linux a legnépszerűbb
A nyílt forráskódú programok között a legnépszerűbbek az operációs rendszerek, mint például a Linux, ezeket a válaszoló cégek 78 százaléka használja. A vállalatok közel háromnegyede háttértárolókat és webszervereket szerez be nyílt kóddal, a cégek közel kétharmada pedig szoftverfejlesztéshez használ ingyenes programokat, például az Eclipset.
Az irodai alkalmazások között is egyre jobban elterjednek az ingyenesen használható programok. A felmérésben részt vevő cégek 45 százaléka például arról számolt be, hogy nyílt forráskódú irodai szoftvereket (többségük OpenOffice-t) használ, 29 százalékuk pedig a nyílt kódú vállalati megoldásokra esküszik. Ezek közül a legnépszerűbbek a fogyasztókkal való kapcsolattartást elősegítő CRM programok és a vállalatirányítási rendszerek.
Akik már nyílt forráskódú rendszereket használnak, azok többnyire elégedetten nyilatkoztak a programokról. A felmérésben részt vevő cégvezetők közül például 58 százalék egyetért azzal, hogy a Linux megbízható. Érdemes megemlíteni, hogy az informatikai vezetők között ennél is nagyobb a program elfogadottsága: a szakemberek 62 százaléka véli úgy, hogy a Linux már megérett a vezető szerepre.
Olcsóbb, mint a szabadalmaztatott szoftver
A felmérésben arra is választ kerestek, hogy a vállalatok miért használják előszeretettel a nyílt forráskódú szoftvereket. A válasz egyértelmű: elsősorban financiális okai vannak, miután hasonló minőség mellett olcsóbb ezeknek a termékeknek az alkalmazása. A cégek 59 százaléka indokolta a fenti érvvel a nyílt forráskódú szoftverek melletti döntését.
Azonban nem minden a pénz: a menedzserek 32 százaléka a rugalmasságot említette az okok között, míg 30 százalék saját elmondása szerint azért használ nyílt programokat, hogy belenyúlhasson a kódokba.
Bár a cégek kétharmada már napjainkban is nyílt forráskódú programokat használ, illetve tervezi, hogy a közeljövőben bevezeti ezeket, de még mindig vannak akadályok. A legtöbb válaszadó cég, a megkérdezettek 45 százaléka azt emelte ki hibaként, hogy nincs technikai támogatás az ilyen programokhoz. A cégvezetők hiányolják, hogy ha bármilyen problémájuk van a programmal, akkor nem tudnak senkihez segítségért fordulni.
A cégvezetők azt is kiemelték, hogy gyakran nem is szereznek tudomást arról, ha megjelenik egy új nyílt forráskódú program, ez szintén gátolja az ingyenes szoftverek még jobb elterjedését. Emellett a CIO.com felmérésében a kifogások között említették a biztonsági problémákat, valamint azt, hogy a cég menedzsmentje gyakran nem támogatja kellőképpen a nyílt forráskódú programok használatát.
A nyílt forráskódú programokat készítő szoftverfejlesztők ugyanakkor úgy látszik, hogy nem veszik figyelembe a cégvezetők kifogásait. Az Evans Data legutóbbi felmérésében a programozók többsége elsődleges akadályként azt említette meg, hogy a menedzserek még mindig előnyben részesítik a szabadalmaztatott szoftvereket. Szerintük az ingyenes szoftverek elterjedését gátolja a szükséges berendezések hiánya, valamint az, hogy a dolgozóknak ilyenkor meg kéne tanulniuk sok új alkalmazást. Mindössze a fejlesztők 15 százaléka véli úgy, hogy a támogatás hiánya akadályozza leginkább a nyílt kódú programok elterjedését.
