Nyomkövetés és adatvédelem

A személyi adatok védelmére az elmúlt években számos megoldást dolgoztak ki, de önmagában egyik sem nyújt kielégítő megoldást. A felhasználók eleve kételkedve fogadnak minden olyan szoftveres módszert (Cogit, Persona), melyet maguk az adatgyűjtők építenek be a rendszerbe. Nem sokkal népszerűbbek a különféle, független cégek által üzemeltetett, a személyes adatokat védő szolgáltatások (Incogno, iPrivacy) sem. Csak a legrutinosabb, technikai részletekben is járatos vásárlók hajlandók arra, hogy speciális, "anonim vásárlást" lehetővé tevő szoftvereket vásároljanak (McAfffe persona firewall, Freedom) és üzemeltessenek.

A kereskedők, szolgáltatók a vásárlók adatainak "kisajátításával" csak elidegenítik maguktól azokat. Sokkal tartósabb, eredményesebb lesz az együttműködés, ha a felhasználók maguk kontrollálhatják az adatok gyűjtését és megosztását. Az adathasználat engedélyezése és letiltása (opt-in, opt-out, ), az adatvédelmi irányelvek előtérbe helyezése, a felhasználó részletekbe menő, érthető, gyakorlatias tájékoztatása segítheti a bizalom helyreállítását.

Az adatoknak értéke van, annak tehát, aki adatokat akar gyűjteni fizetnie kell érte. A felhasználó készségesebben szolgáltat valós adatokat, ha ezért valamilyen különleges szolgáltatást kap, vagy megtakarításhoz jut. A "fizetségnek" arányban kell állnia a szolgáltatott adatok értékével.

Az adatvédelem nem korlátozódhat egyetlen szolgáltatásra, annak ki kell terjednie az egész hálózatra. Az EU megfelelő szervezetei komolyan vizsgálják a World Wide Web Consortium által kifejlesztett P3P szabvány bevezetését. Ennek lényege, hogy az adatvédelmi elveket a számítógépek számára érthető nyelvre fordítják le, amit azután a felhasználó gépe automatikusan képes ellenőrizni. Az adatkezelés felőli aggályok eloszlatásában szintén komoly szerepet játszhatnak azok külső auditáló cégek, melyek rendszeresen ellenőrzik és hitelesítik az adatgyűjtők módszereit és adatvédelmi irányelveit