Ha az átlagos fogyasztói árszínvonalat száz százaléknak vesszük, akkor mintegy húsz százalékkal alacsonyabb az átlagár a diszkontokban, míg a hiperek indexe 102, a szupermarketeké pedig 119 százalék. A jelentős különbségek okára az eltérő választék adja meg a választ, tudtuk meg Szalókyné Tóth Judittól, a Nielsen piackutató vállalat igazgatójától.
A diszkontok forgalmának mintegy felét kereskedelmi márkás termékek teszik ki, amelyek lefelé húzzák a mutatószámokat, s a csatorna kínálata is szűk, prémium termékek alig fordulnak elő nagy számban. Amelyik termékkategóriában a diszkont úgy dönt, hogy kereskedelmi márkás termékkel jelenik meg, ott rögtön tarol. Bizonyos szegmensekben az értékesített termékek 70-80 százaléka ebből a kategóriából kerül ki.
Hiperben olcsóbb lehet
Az igazgató kiemelte, nem feltétlenül a kereskedelmi márkás cikkek bizonyultak a legolcsóbbnak a vizsgálat során. Talán meglepő, de a sörök között egy 49, míg a kétliteres ásványvíz kategóriában egy 22 forintos termék volt a legolcsóbb az éppen aktuális promócióknak köszönhetően. Szalókyné Tóth Judit azt is hozzátette, hogy a magyar vásárlók a nemzetközi átlagnál érzékenyebbek a promócióra.
Annak ellenére, hogy néha olcsóbban megúsznánk a bevásárlást a hiperekben, hosszútávon pedig akkor járnánk a legjobban, ha diszkontban szereznénk be az élelmiszereket, a fogyasztók negyede még mindig a hagyományos üzletekben adja ki a legtöbb pénzt élelmiszerre és háztartási vegyiárura. Az ilyen, kétszáz négyzetméter alatti üzletek aránya mintegy kilencven százalékos, de mivel a hiperek és a diszkontok térhódítása lankadatlan, számuk csökkenő tendenciát mutat. A tavalyi évben hárommillió ember közelében nyitott a két említett üzlettípus újabb egységet, s így, ha lassan is, de kiszorítják a kisebb, önálló boltokat.
Többször vásárolunk, ugyanannyiért
A korábbiakhoz képest a tavalyi évben gyakrabban jártunk vásárolni, viszont az átlagos kosárérték nem növekedett. Általában kettő-három lánc boltjait látogatjuk: ezek között vegyesen található hipermarket nagybevásárlásokhoz és szupermarket vagy diszkont a "napi beszerzésekhez". Utóbbi típus kínálata ugyan kisebb, ám a felmérés tanúsága szerint még megfelel az igényeknek.
A kutatás készítőit meglepte, hogy a boltválasztási szempontok között a fogyasztók előszeretettel említették a higiéniát és a rendezett környezetet. Valójában ezek jóval kevésbé befolyásolják a vásárlásokat, mint a friss áruk megléte, a széles választék és a "minden, amire szükségem van" kínálat. Az ár-érték arány pedig alapvető elvárás, ha a magyar fogyasztó vásárolni indul.
Istvánko Viktória
Menedzsment Fórum
Kapcsolódó anyagok:
Százmilliárd forintot költünk sörre
A Tesco a top élelmiszerbolt hazánkban
Egyre több száz százalékos gyümölcslét és nektárt iszunk
