Gál J. Zoltán szerint a kormány a legolcsóbb, az állam és a magánszféra együttműködésén alapuló PPP-konstrukcióban megvalósuló megoldást választotta a többségében független szakértőkből álló előkészítő bizottság által javasolt négy elképzelés közül.
Mint mondta, a megoldás lényege, hogy a beruházást a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) által kiírt közbeszerzési pályázat keretében kiválasztott magánbefektető valósítja meg, aki az ingatlanok felépítése mellett az üzemeltetéshez kapcsolódó szolgáltatások egy részének biztosítására is lehetőséget kap.
Gál J. Zoltán hozzátette: biztonsági szempontokból az infokommunikációs, az adat-nyilvántartási és a biztonsági feladatokat továbbra is az állam fogja ellátni. A szerződéskötést követően a negyed megvalósításáért viselt kockázatot elsősorban a pályázaton nyertes magánbefektető fogja viselni.
A tájékoztatón kiosztott írásos anyag szerint a magánbefektető 25 évre a kormány rendelkezésére bocsátja az ingatlanegyüttest, amely a futamidő végén kerülhet állami tulajdonba; a megvásárlásról 2034-ben kell dönteni.
A jelenlegi minisztériumi épületek értékesítéséből várható több mint 100 milliárd forintot az államadóság csökkentésére lehet majd fordítani, miközben a becslések alapján az épületegyüttes kivitelezése mintegy 32,3 milliárd forintba fog kerülni - olvasható a sajtóanyagban.
Beszámoltak arról is, hogy a kormány a költségvetés általános tartalékának terhére 2,756 milliárd forintot csoportosít át a kormányzati negyed projektszervezet részére; ez az összeg fedezi a tervezés finanszírozását és a beruházással kapcsolatos kiadásokat.
