Sem az utasok számát, sem az utaskilométert tekintve nem változott a helyközi személyszállítás teljesítménye az idei első félévben 2009 hasonló időszakához képest, azaz nem sikerült érdemben javítani az elmúlt esztendők gyászos mutatóin, derül ki a KSH csütörtökön nyilvánosságra hozott adataiból.
Tovább csúszik lefelé a MÁV
A busztársaságok mindössze minimális javulást voltak képes elérni: az első hat hónapban összesen 268 millió utast fuvaroztak, ami 0,7 százalékkal több, mint 2009 hasonló időszakában. Ezen belül a nemzetközi járatok forgalma húsz százalékkal 790 ezer főre nőtt, míg a belföldieké 0,7 százalékkal 267 millióra bővült.
A vasút viszont még a tavalyi válságévhez képest is veszített vonzerejéből: az első hat hónapban 70,5 millió utast szállított, ami 2,8 százalékos csökkenés 2009 első félévéhez képest. A belföldi forgalom 2,9 százalékkal 69,7 millióra esett vissza, a nemzetközi vonalaké viszont csaknem tíz százalékkal 804 ezerre nőtt.
A MÁV utasvesztési tendenciája évtizedes távlatban igazán szembetűnő: 2002-ben még 81,6 milliónyian vonatoztak az első hat hónapban, 2005-ben már csak 77,5 millióan, 2008-ra pedig 72,8 millióra csökkent ez a mutató. Nyolc év alatt - féléves szinten - 11,1 millió utas pártolt el a vasúttól, ami komoly, 13,6 százalékos visszaesést jelez.
47 millió utas tűnt el a Volánoknál
Igaz, eközben a Volánok is hasonló nagyságrendű zuhanást szenvedtek el: a 2004 első félévi 315,3 millióhoz képest 15 százalékkal csökkent az utasok száma az idei első félévben. Különösen 2005 után buktak nagyot a busztársaságok, amikor két év alatt csaknem 37 millió utas tűnt el járataikról.
Jelenleg belföldön az utasok csaknem négyötöde választja a Volánokat a távolsági közlekedésben, míg nemzetközi szinten 55 százalékkal a légi közlekedésé a vezető szerep - utóbbi piacon a vasút 23, a busztársaságok (Volánbusz, OrangeWays stb.) 22 százalékos szeletet hasítanak ki maguknak.
Egy helyben topog Ferihegy
A Budapest Airport 3,6 milliós utasforgalmat bonyolított az első félévben, ami az előző évi szintnek felel meg. Igaz, ezt az utasszámot 49,3 ezer, az előző évinél hét százalékkal kevesebb járattal érte el. A stagnálásban nagy szerepe volt az izlandi vulkánkitörés miatti áprilisi visszaesésnek, amelyet a május–júniusi emelkedés sem tudott kompenzálni.
A legnagyobb forgalmat - sorrendben - a Malév, a Wizz Air, a Lufthansa, az EasyJet, a Swiss és a British Airways bonyolította.
Tíz százalék feletti mínusz a közúti szállításban
Ami az áruszállítást illeti, 2010 első félévében az árutonna-kilométerben mért teljesítmény öt százalékkal nőtt, a szállított áruk tömege viszont hét százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A hét százalékos csökkenés főleg a közúti szállítás 12 százalékos visszaesésének tudható be - az árutömeg 70 százalékát ugyanis közúton fuvarozzák. A 17 százalékos szelettel rendelkező vasút viszont hat, a csővezetékes 10, a belvízi szállítás pedig 26 százalékos pluszt tudott felmutatni a szállított áruk tömegét tekintve.
Míg a nemzetközi áruszállítás volumene 14, az árutonna-kilométerben mért teljesítménye pedig 9 százalékkal nőtt, addig a belföldi áruszállítás volumene 15, teljesítménye pedig hat százalékkal visszaesett - közúti áruszállítás 12 százalékos volumencsökkenése is a belföldi fuvarozás beszűkülésére vezethető vissza.
Wéber Balázs
Menedzsment Fórum
