Mit gondol, miért jelölték Önt kollegái „A legjobb főnök - 2007”versenyre?
Valamit akarnak.... :)
Igazából meglepett, amit gondolom mindenki ír, de engem tényleg. Nem is vettem komolyan az emailt, amit Önöktől kaptam. Utána is jártam, hogy ez most ugratás-e vagy komoly, de egyelőre úgy tűnik, hogy komoly! Ezért ha ők megtették, hogy jelölnek, én megteszem, hogy "pályázok".
Ön szerint milyen főnöknek látják Önt kollegái?
Szerintem változó lehet a megítélésem, vagyis a rólam alkotott kép. Ennek két fő oka van. Sok új kolléga érkezett hozzánk az elmúlt két évben, és ezzel párhuzamosan komoly változások mennek végbe társaságunknál, ami stílusváltást is igényel részemről. Azok akik régebbről ismernek, és akikkel évek óta dolgozom együtt néha talán furcsán nézhetnek rám egy-egy reakcióm miatt, mert nem feltétlen hozható össze a korábbi énemmel, az újak viszont csak a mostani arcomat látják, ami elsőre talán kevésbé karakteres, mint a korábbi, de be kell valljam hogy nem kevéssé tudatos. Úgy gondolom a "határozott, céltudatos", és a "túlélő" vezető képét olvashatják le rólam a kollégák, ami arcok mögött viszont ugyanaz a határozottság és lojalitás lakozik. Én azt szeretném, ha olyannak látnának, aki teljes mértékben a munkatársaira, azok szakmai tudására és emberi tulajdonságaira támaszkodik. Megbízik a kollégák döntéseiben, és azokat támogatva biztosítja a napi működés feltételeit. Ugyanakkor a stratégiát én alkotom, és én határozom meg a hosszú távú irányokat, kollégáim pedig végrehajtják azokat. (Persze ez nem lehet a "bevonás" módszere nélkül.)
Hogyan próbál a beosztottak „kedvében járni”?
Erre a kérdésre az első válaszom az lett volna hogy sehogy, de mivel ez nem egy szimpatikus válasz, elgondolkodtam rajta, viszont a rossz hír, hogy még mindig azt mondom, hogy sehogy. Azt hiszem inkább a kérdéssel van hiba. Mert semmiféle erőfeszítésembe nem telik az, amit teszek értük. Igyekszem biztosítani a munkafeltételeket, és amennyire lehetőség van rá, munkájukat el is ismerni. Itt nem is annyira az anyagi elismerésre gondolok, mert az "központi" - abból persze annyit adni amennyit csak lehet:) - hanem arra, hogy mindenkire figyelni - ahogy orosz tanárom mondta általános iskolában: nézni a tekinteteket - és amint zavart látok, akkor azonnal beavatkozni. Lehetőleg a zavar felszínre kerülése előtt. Ezzel minimalizálni próbálom az emberi feszültséget, megteremtve a jó munkahelyi légkört, és persze ezzel ösztönözni a nagyobb teljesítőképességet.
Hogyan fejlődött cége az elmúlt években?
Egy multinacionális cégről lévén szó nehéz egyszerűen választ adni. Maga a "nagyvállalat" meglehetősen szép és kézzelfogható eredményeket ért el az elmúlt években a profitabilitás terén, és egyre jobban látható eredményeket a szervezeti oldalon is. Ez a szokásos szöveg, a nagyobb kihívás, hogy maga az iparág - amiben működünk - változáson megy át, ami elsősorban filozófiai és pozícionálási változást jelent a résztvevő cégek számára. Ez a legnagyobb lépés, amit anyavállalatunk megtett, és amit követnek a leányok, így mi is. Ez persze nem egy sétagalopp, és most vagyunk a sűrűjében, ami igen sok kihívást rejt, de mindemellett a tervszámaink teljesítésével a tulajdonos elégedett, azaz jól megy a szekér, mégha menet közben is kell kereket cserélni és irányt váltani.
