Egyre több, hetente tíz-tizenöt megtévesztett magyar munkavállaló keresi fel a magyar nagykövetségeket és konzulátusokat azokban az uniós országokban, amelyek megnyitották munkaerő-piacukat - mondta Oláh Lajos, a konzuli érdekvédelmi és jogi osztály vezetője.
A legtöbb magyart Nagy-Britanniában, Írországban, Hollandiában, Spanyolországban és Svédországban csapják be, de találkoztak ilyen esetekkel az új tagállamokban, így például Csehországban is - tette hozzá.
A visszaélések miatt a Külügyminisztérium tájékoztatási kampányt szorgalmaz a munkaügyi tárcával és a munkaügyi központokkal közösen. Az akció részeként a legnagyobb hirdetési újságokban is felhívják majd a munkavállalók figyelmét a veszélyekre.
A magukat munkaközvetítőnek kiadó csalók a csábító álláshirdetéseket általában Magyarország olyan régióiban jelentetik meg, ahol nagy a munkanélküliség. Sokan nem tudnak ellenállni az ajánlatnak, és akár saját otthoni egzisztenciájukat is felszámolva, kölcsönt felvéve indulnak útnak - mondta az osztályvezető.
A hamis álláshirdetéseket általában arról könnyű felismerni, hogy túl sok jót ígérnek. Így például a legtöbb ilyen hirdetés azt ajánlja, hogy fizetik a munkavállaló kiutazásának költségeit és kéthavonta a hazautazás árát, valamint a szállásköltséget; a kinti minimálbérnél több pénzt lehet keresni, a túlóráért pedig kiemelkedően sok pénz jár. A hirdetésekben általában azt is leírják, hogy a munkavállalónak semmilyen idegen nyelvet nem kell beszélnie - mutatott rá.
A tárca egyebek mellett azt tanácsolja a külföldre készülő munkavállalóknak, hogy kiutazás előtt ellenőrizzék a munkaközvetítőt és a munkáltatót is; minden esetben oda-vissza vegyék meg a menetjegyet; legyen elég pénz náluk a kinnmaradáshoz; a szerződést csak azután írják alá, hogy megértették az abban foglaltakat; továbbá ne fizessenek az állásközvetítőnek.
A munkaerő-közvetítő cégek után az álláskereső a magyar munkaügyi központoknál érdeklődhet. A károsult, becsapott állampolgár pedig a rendőrségen eljárást kezdeményezhet.
