Az orosz elnök közölte: "ha továbbra is lesznek problémák a Déli Áramlattal, és Brüsszel állandóan megakasztja a kerekeket ezzel a projekttel kapcsolatban, akkor más változatokat vizsgálunk meg olyan országokon keresztül, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak". Ebben az esetben Brüsszel "kap még egy tranzitországot" - tette hozzá. Putyin úgy fogalmazott később: "nem értem, miért csinálják ezt a brüsszeliek. Ha nem akadályoznak bennünket, készen állunk megvalósítani ezeket a beruházásokat, az Északit és a Délit is".
Az ukrán válság, valamint az orosz-ukrán gázvita közepette az Európai Parlamentben az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések szigorítását szorgalmazzák. Ha az Európai Bizottság hallgat a parlamentre, akkor a szankciók az olyan nagyszabású energetikai beruházásokat is sújthatják, mint a Déli Áramlat - jegyezte meg Vlagyimir Putyin fenyegetésével kapcsolatban az RBK orosz üzleti-politikai hírportál.
A Déli Áramlat gázvezeték megvalósítását az is nehezíti, hogy a testület tavaly év végén kifogást emelt az uniós tagállamok és Oroszország között a Déli Áramlat földgázvezeték megvalósításáról kötött kormányközi megállapodások ellen. Brüsszelben arra hivatkoznak, hogy azok ellentétesek az uniós normákkal. Januárban Günther Oettinger, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa és Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter Moszkvában megállapodott arról, hogy a Déli Áramlattal kapcsolatos jogi és műszaki kérdések rendezésére Moszkva és Brüsszel munkacsoportot hoz létre. A tárgyalások azonban az ukrán válság miatt elakadtak.
A Déli Áramlaton a tervek szerint 2015-től juttatják el az orosz gázt az európai országokba, így Magyarországra is. A vezetékrendszer a Fekete-tenger alatt, majd Bulgáriában, Szerbiában és Magyarországon keresztül kiépített, Ausztriában végződő szakaszokból áll majd. Ausztriával csak nemrég írt alá szándéknyilatkozatot a Gazprom az ottani szakasz megépítéséről, korábban Olaszországban végződött volna a Déli Áramlat.
Az Északi Áramlat gázvezeték a Balti-tengeren keresztül szállít földgázt Oroszországból Németországba. A Gazpromnak ugyanakkor nincs hozzáférése az uniós szabályozás miatt az Északi Áramlatot a Cseh Köztársasággal összekapcsoló, Németország területén futó Opal gázvezetékhez, pedig az ukrán válság miatt ezen a vezetéken szeretné növelni az Európába menő szállításokat.
MTI
