A munka törvénykönyve értelmében a munkáltatói rendkívüli felmondás közlése előtt lehetőséget kell adni a munkavállalónak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére és a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.
Az indítványozó a "kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el" szövegrész alkotmányellenességének megállapítását és visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítését kezdeményezte, mert álláspontja szerint ez a rendelkezés sérti a jogbiztonság elvét.
Az Alkotmánybíróság megítélése szerint ez a rendelkezés (az indítványozó értelmezésével ellentétben) nem jelenti azt, hogy a munkáltatóknak a törvényben előírt kötelezettséget "nem vagy csak részben" kellene betartaniuk. A törvényhozó a "kell" szó használatával a munkáltató számára egyértelmű kötelezettséget fogalmaz meg, az eltérés lehetősége csupán a szabály szigorúságát enyhíti.
A munka törvénykönyve nem sorolja fel tételesen azokat az eseteket, amikor a munkáltatótól nem várható el a felmondás indokainak előzetes ismertetése.
Kapcsolódó anyag
Fegyelmi felelősség a munkavállalóknál
A munkáltatók és a munkavállalók kötelezettségei a munkaviszony megszűnése esetén
Rendkívüli felmondás: nem kell megbeszélni
Nem alkotmányellenes, ha a rendkívüli felmondás közlése előtt a munkavállaló kivételes esetben nem kap lehetőséget az elbocsátás indokainak megismerésére és a kifogások elleni védekezésre, döntött az Alkotmánybíróság.
