A lap a Malév forrásaira hivatkozva azt írta, hogy a mintegy 200 millió eurós adóssággal küzdő cég szanálási terve még nem készült el, az Aeroflot még éppen csak hozzálátott a magyar légitársaság fejlesztési stratégiájának kidolgozásához.
Csak annyit lehet tudni, hogy a VEB bank kénytelen lesz emelni a Malév alaptőkéjét, de ez csak az Airbridge Zrt. megvásárlásának lebonyolítása után lesz lehetséges. Konkrét döntések a társaság sorsáról a március 3-ra kitűzött igazgató tanácsi ülésen születhetnek, amennyiben addigra lezajlik az Airbridge Zrt. VEB bank általi megvásárlása.
Nem orosz főnök jön a Malévhoz
A források azt is elmondták a lapnak, hogy a VEB és az Aeroflot jelenleg a nemzetközi piacon ismert öt menedzserrel tárgyal a vezérigazgatói tisztség betöltéséről, mert a tervek szerint nem orosz vezető kerül a magyar társaság élére.
Borisz Ribak, az Infomost ügynökség szakértője szerint helyes döntés, hogy nem orosz szakembert állítanak a Malév élére, mert az ellenőrző többséggel bíró részvényesek nemzetisége és az Aeroflot aktív szerepe a társaság vezetésében gyanakvást kelthetne az Európai Unióban. Azok a légitársaságok ugyanis, amelyeket nem az unió államainak polgárai ellenőriznek, nem élvezhetik a nyitott égbolt egyezményből származó előnyöket - írta a Kommerszant.
Emlékeztetett rá, hogy 2007 végén az EU már vizsgálni kezdte a Malév tulajdoni viszonyait, de a vizsgálat eredményét azóta sem tették közzé. Oleg Pantyelejev, az Aviaport ügynökség elemző részlegének a vezetője hozzátette: a nagy légitársaságot jól irányítani tudó, jó topmenedzsereket Oroszországban aranyárban mérik, nem is szólva arról, hogy a Malévnak, függetlenül attól, mennyire integrálódik az Aeroflotba, olyan vezetőre van szüksége, aki éppen az európai piacon rendelkezik megfelelő tapasztalatokkal.
A Kommerszant emlékeztetett arra, hogy a Malév Viktor Zubkov miniszterelnök-helyettes közvetítésével került a VEB bank ellenőrzése alá, miután 2007-ben ez az állami bank finanszírozta Borisz Abramovics részvásárlását a Malévban az Airbridge Zrt. útján. Abramovics AiRUnion szövetsége azonban eladósodása miatt tavaly nyáron megszűnt, és az Airbridge-nek nem volt elég pénze a privatizációs szerződés feltételeinek teljesítéséhez, írja a lap. Idén januárban a magyar kormány elismerte, hogy a pénzügyi válság körülményei között Abramovics irányítása nem hatékony, és hozzájárult, hogy a zálogban lévő részvények a VEB Bankhoz kerüljenek, amely viszont a Malév vezetését illető kérdésekben az Aeroflottal konzultál.
Mi lesz az egykori Abramovics-birodalommal?
Abramovics terve az öt társaságot tömörítő AiRUnionnal az volt, hogy egységes társasággá alakítja, amelyben Vlagyimir Putyin akkori elnök rendeletének megfelelően a magánrészvényesek kezében lesz a többség, és idővel valódi konkurenciát teremt az Aeroflotnak. A szükséges döntések azonban késtek, és az átmeneti állapotban az AiRUnion három társasága - legelőször a legnagyobb KrasAir - tavaly nyáron tönkrement, miközben az egész orosz polgári légi közlekedés legtöbb társasága súlyos válságba került. A három AiRUnion társaság - a Krasair, a Szamara és a DAL a Rosztehnologii állami korporációhoz került, amely a Krasairben 51, a DAL-ban 50,4, a Szamarában pedig 46,5 százalékos résszel rendelkezett. A Rosztehnologii a Moszkva városi önkormányzat tulajdonában lévő Atlant-Szojuz és több további állami légitársaság bevonásával Roszavia néven, az orosz piac közel 40 százalékát lefedő hatalmas konkurenciát akart teremteni az Aeroflotnak.
A Vedomosztyi című üzleti lap azonban most arról számolt be az új légitársaság megteremtéséről szóló prezentációra hivatkozva, hogy ebbe nem kerülnek be az AiRUnion maradványai. Az állami korporáció nem kívánt kommentárt fűzni az értesüléshez. Moszkvai illetékesek szerint nincs mit bevinni az adósságokon kívül: a legértékesebb AiRUnion társaság, a Krasair ellen december közepén csődöt kért az egyik legnagyobb hitelezője, az Iljusin Finansz lízingtársaság; összesen 74 társaság 2,16 milliárd rubelt és 730 millió dollárt követel az illetékes bíróság adatai szerint. A DAL ellen két hitelező is csődöt kért.
A döntés, amelynek értelmében a három AiRUnion társaság nem kerül be a Roszaviába, gyakorlatilag megfosztja a hitelezőket attól a lehetőségtől, hogy hozzájussanak a pénzükhöz, a csődbe ment társaságok maradék vagyonának eladása ugyanis nem fedezi az összes igényt - mondták a lapnak szakértők.
MTI/Menedzsment Fórum
