SoKo-akciók: vádat emelnek néhány magyar cég ellen

Lezárultak a németországi magyar cégek ellen első körben indított szövetségi vizsgálatok, amelyek eredményeként várhatóan több hazai vállalkozás ellen is indul büntetőeljárás - közölte Budapesten Georg Wilhelm Adamowitsch, a BMWA (Szövetségi Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium) közigazgatási államtitkára, tudósít az mfor.hu.

[ajanlo=474][igazitas=left/]A szövetségi hatósági fellépések megnyugtató rendezésére létrehozott kormányközi Vegyes Bizottság második ülését követően a német államtitkár azt nem tudta megmondani, hogy pontosan hány cég ellen emelnek vádat az eljárás alá vont 26 közül, ugyanis a SoKo Pannoniával kapcsolatos zárójelentést jelenleg dolgozzák ki. A második, SoKo Bunda névre keresztelt razzia által érintett társaságok ügyében a hatóságok még több mint hatvan városban gyűjtik a bizonyítékokat. A német közigazgatási államtitkár szerint a Bunda vizsgálat lezárultával valószínűleg nagyobb számban kerül sor vádemelésekre.

Georg Wilhelm Adamowitsch elmondta, hogy vizsgálati fogságban már senkit nem tartanak. Továbbá utalt arra, hogy egyes érintett cégvezetők beismerő vallomást tettek, amelyben nem vitatják bűnösségüket. "Bevételek elsikkasztása és nem megfelelő kezelése, külföldiek foglalkoztatása kedvezőtlen feltételekkel, illetve engedély nélkül, csalás elkövetése a tb teherviselésben, munkaerő illegális kikölcsönzése, adócsalás és uzsorabérek, ezekkel gyanúsítják a magyar vállalkozásokat" - mondta.

A külföldi cégek ellen indított vizsgálatok - amelyek Adamowitsch állítása szerint nem csak a magyarokat vették célba - hátterében az áll, hogy Németországban bár csökkent, még mindig igen magas a munkanélküliség, 4,6 millióan nem tudnak elhelyezkedni a munkaerő-piacon. "Nehéz belpolitikai döntés, de olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek elősegítik új munkahelyek teremtését. A közigazgatásnak a nyilvánosság felé legitimizálni kell saját működését" - hangsúlyozta. Erre a legjobb megoldás - német álláspont szerint - a feketemunka elleni küzdelem intenzitásának a növelése. "Az intézkedések természetesen csak az illegalis tevékenységet folytatók ellen irányulnak, a törvényeket szem előtt tartó magyar cégeket - a magas munkanélküliség ellenére - szívesen látjuk" - tette hozzá.

Gilyán György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közigazgatási államtitkára szerint a szerdai tanácskozás fontos megállapítása volt, hogy a német partner is egyértelműen kimondta: az EU egységes piaci normáit a 2004 májusa előtti céges tevékenységre vonatkozóan nem lehet számon kérni. A vegyesbizottsági tárgyalás eredményei között megemlítette: a német partner megerősítette, hogy a lehető leggyorsabban befejezi a nyomozati eljárásokat. Ahogy bebizonyosodik egyes cégek vétlensége felszabadítja azokat a - számlákra és technikai berendezésekre érvényesített - zárolásokat, amelyek ellehetetlenítik egyes cégek működését.

"Nem a jogszabályokon kell elsősorban változtatni, hanem értelmezni és pontosítani kell azokat. Meggyőződésem, hogy a bíróság az EU csatlakozás előtt indított eljárások ügyében több számunkra kedvező döntést fog hozni. A Pannonia vizsgálatok bizonyos esetekben a közösségi jog paramétereit kérték számon a cégektől, holott akkor még egyértelműen csak a német jogot és a kétoldalú megállapodást kellett volna figyelembe venni" - mondta Gilyán az mfor.hu kérdésére.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a jövőben egy német-magyar munkacsoport hatáskörébe kerül a gyakorlati kérdések rendezése, a Vegyes Bizottság csak a fontosabb döntések meghozatalára ülésezik. Gilyán kezdeményezésére a német gazdasági és munkaügyi tárca államtitkára után a hatósági nyomozati szervek döntéshozóit is vendégül látjuk a jövőben a fővárosban.

Nagy Vajda Zsuzsa

Menedzsment Fórum