Súlyos bírságokkal és helyreállítási költségekkel is számolniuk kell azoknak a lakástulajdonosoknak, akik a szükséges engedélyek beszerzése nélkül végeztetik el a különféle felújítási munkálatokat lakásukban. Mivel az őszi időszak adja a lakásfelújítás főszezonját, így ezekben a hetekben még fontosabb az építési rendelkezések megismerése. Annak ellenére azonban, hogy 2017-től kevesebb munkálathoz van szükség építési engedélyre, továbbra is összetett, többszintű szabályozás vonatkozik a lakásfelújításra, aminek részét képezik a társasházak speciális rendelkezései is – emelik ki a Házfórum társasházszakmai fórum szakértői.
A későtavasz mellett az őszi hónapok jelentik a lakásfelújítás főszezonját. A legfrissebb reprezentatív felmérések szerint pedig a lakosság negyede tervezi átalakítani, modernizálni ingatlanát. A munkálatok megkezdése előtt azonban mindenképp érdemes tájékozódni a vonatkozó szabályozásról, mivel a szükséges engedélyek hiányában egyfelől helyreállítási kötelezettség, másfelől pedig bírság terhelheti a megrendelőt.
A tájékozódás nehézségét az adja, hogy többszintű szabályozás vonatkozik a társasházi lakások felújítására: egyfelől az országos, másfelől a helyi önkormányzati szabályozását, harmadrészt pedig a társasházak saját rendelkezéseit kell figyelembe venni, egyes esetekben pedig a közműszolgáltatók kritériumai is tovább bonyolíthatják a folyamatokat. Az országos szabályozás keretébe tartozik például, hogy mely munkálatokhoz szükséges építési engedélyt beszerezni. A helyi rendeletek azonban az országosnál szigorúbb feltételeket is szabhatnak a felújítási munkálatok elvégzéséhez, tekintettel például a műemléki településkép védelmére, helyi sajátosságokra.
„2017 évelejével a 482/2016. (XII. 28.) Kormányrendelet értelmében még kevesebb munkálathoz van szükség építési engedély beszerzésére, azonban a legfőbb problémát a tapasztalat szerint az jelenti, hogy a társasházakra vagy az adott társasházra vonatkozó feltételeket nem ismerik a tulajdonosok. Ezeket a szabályokat a társasházi törvény, valamint a házak alapító okirata és szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. Ezek megismerése tehát elsődleges feladat egy nagyobb átalakítás előtt” – hangsúlyozta Sárvári Marcell, a Házfórum vezető szakértője.
A társasházi törvény (§21 (1)) értelmében ugyanis az alapító okirat szerint közös tulajdonban lévő elemeket érintő munkálatokhoz a közösség, pontosabban a közvetlenül érintett tulajdonosok kétharmadának írásos beleegyezése szükséges. Abban az esetben például, ha valaki összevonna két egymás melletti lakást a falak átalakításával, a közvetlen szomszédok tulajdoni hányad szerinti kétharmados beleegyezésére lesz szüksége a statikai szakvélemény mellett.
„A szükséges engedélyek beszerzése nélkül a felújító tulajdonos birtokháborítást követ el, aminek alapján a helyi jegyző az eredeti állapot visszaállítására, valamint bírság fizetésére kötelezheti az illetőt. Ezen a téren a legvitatottabb témát a tartófalakhoz, oszlopokhoz és gerendákhoz kapcsolódó munkálatok adják. Ezek a tartószerkezeti elemek ugyanis akkor is az épület közös tulajdonú részeit képezik, ha egy lakáson belül helyezkednek el, így ezeknél mindig szükséges a tulajdonosi hozzájárulások bekérése” – fejtette ki Sárvári Marcell.
Ugyanígy közös tulajdonnak minősülnek a víz- és fűtéscsövek is. A csővezetékek átalakítása, illetve új rákötés esetén azonban már a szolgáltató is további kritériumokat fogalmazhat meg. Így például jegyzett szakemberrel történő terveztetéshez, tervjóváhagyáshoz és használatba vételi engedélyhez köthetik a munkálatokat. A csővezetékek esetében további kérdést jelent, hogy egyéni vagy közösségi büdzséből történjen a csőcsere. Ebben a tekintetben főszabályként azt mondhatjuk, hogy minden egyedi igényből származó költséget az adott tulajdonosnak kell fedeznie, így például azt is, ha a fürdőszoba áthelyezésével elterelné a vízcsöveket. Azonban, ha a felújítás során modernebbre, tartósabbra vagy csak újra cserélnék a csöveket, ez közösségi érdeket szolgál, így ezt a közös büdzséből fizetheti a közösség. Az esetleges viták megelőzése érdekében érdemes lehet állandó érvényű határozatba foglalni ezeket a rendelkezéseket.
A szakértő hozzátette: „akár magánjellegű, akár közösségi felújításról van szó, jelenleg a akástakarékpénztári megtakarítás a legkedvezőbb finanszírozási lehetőség ezekhez a piacon. Ez a konstrukció ugyanis mind a magánszemélyek, mind a társasházak és lakásszövetkezetek számára 30 százalékos állami támogatást kínál a normál hozam felett, amelyet felújításra is fordíthat a kedvezményezett”.
mfor.hu
