Tavaly decemberben a regisztrált betöltetlen állásoknak csak 10 százalékára kerestek szellemi dolgozót, szakmunkást pedig 35 százalékára igényeltek. Ennek ellenére mindenki a diploma megszerzésében látja a karrierépítés lehetőségét, fejtette ki Tóth László a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium főosztály vezetője a Világgazdaságnak. Ezt a szemléletet már a középiskola során megfigyelhetjük, mind többen mennek gimnáziumba, míg a szakképző iskolákban tanulók száma csökken.
Ahhoz, hogy a szakképzés szerkezete összhangba kerüljön a munkaerő-piac igényeivel, tudatosan kell tervezni és szorosan együtt kell működni a gazdálkodókkal, állapította meg az ÁSZ közelmúltban publikált jelentése. Ezzel szemben a munkaerő-piaci információs rendszer nem fedi le a tényleges keresletet. A munkaügyi központok ugyanis a néhány fős vállalkozások munkaerőigényeit nem mérik fel. Emellett gondot jelent az is, hogy csak rövid távú munkaerő-piaci prognózis készül, miközben a szakképzés többéves időtartama miatt a piac alakulásának közép- vagy hosszú távú jelzése lenne indokolt – írja a Világgazdaság.
Szakképzés és munkaerőpiac: nincs összhang
A betöltetlen állásoknak csak ki hányadára keresnek szellemi dolgozókat, szakmunkásokra viszont annál nagyobb szükség lenne. A szakmunkás-utódlás kineveléséhez pontos tervezőmunka kell(ene). A tervek szerint őszre elkészítik a középtávú munkaerő-piaci prognózist - írja a Világgazdaság.
