A képviselő már benyújtotta az 1990 mint bázisév kijelölését célzó módosító javaslatát a döntéshozóknak.
Elmondta: az elmúlt 18 évben Kelet-Európában jelentősen csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, Magyarország üvegházgáz-emissziója 27 millió tonnával mérséklődött 1990-óta. Fontosnak nevezte, hogy az unió elismerje ezen országok törekvéseit, amelyek összhangban állnak az EU jelenlegi környezetvédelmi céljaival.
Olajos Péter hangsúlyozta: a kormánynak támogatnia kell a javaslatot az Európai Tanács ülésén, illetve párbeszédet kell kezdenie az 1990-es bázisév kijelölésében érdekelt tagállamok - többek között Németország és Franciaország - vezetőivel.
Hozzátette: a javaslat elfogadása esetén megszerezhető 182 milliárd forint kiegészíthető lenne magyarországi és uniós támogatásokkal, valamint a más tagországokból származó közvetlen szén-dioxid csökkentési beruházásokkal, az így nyerhető összeg elérné az évi 250 milliárd forintot. Amennyibe a bázisév 2005 lenne, ez az összeg 70 milliárd forint plusz bevételt jelentene.
A képviselő javaslata szerint a befolyt összeget elsősorban a lakásenergetikai korszerűsítést célzó programokra kellene fordítani, ez további kibocsátáscsökkenést eredményezne.
Olajos Péter az MTI-nek beszélt a genetikailag módosított növényekkel kapcsolatos szabályozásról is annak kapcsán, hogy a munkáját nemrég megkezdő francia elnökség fontosnak tartja egy egységes uniós álláspont kialakítását a kérdésben.
A képviselő szerint a közös álláspont kialakítására nincs sok esély, ugyanis a tagállamok eltérően vélekednek a kérdésről. A megoldást az egyéni, nemzeti szabályozás jelentené - tette hozzá.
