A General Motors igazgatótanácsa úgy döntött, hogy visszalép korábbi szándékától, megtartja az Opel-t, és nem adja el a vállalatot a Magna International kanadai autóalkatrész-gyártó cégnek.
A döntést kedden, egész napos detroiti tanácskozása után hozta meg az amerikai autógyártó óriás igazgatótanácsa, véget vetve az egy éve tartó bizonytalanságnak az európai autógyár sorsa körül.
Fritz Henderson vezérigazgató közölte, hogy a GM nagyra értékeli a Magna International és orosz partnerei - a Sberbank és az GAZ autógyár - erőfeszítéseit az igazságos megállapodás elérése érdekében, de az európai üzleti körülmények és a GM általános állapota javult azóta, hogy a vállalat az Opel eladása mellett tette le a voksát. Henderson szerint a GM hamarosan a német kormány elé tejreszti az Opel átszervezési tervét. A GM azzal számol, hogy az Opel átszervezése 3 milliárd eurójába fog kerülni.
Henderson hozzátette, hogy a GM azt reméli, meg tudja erősíteni jelentős üzleti tevékenységét Oroszországban, és felújítja a közvetlen együttműködést a GAZ-al, az orosz vállalat tevékenységének korszerűsítése, és az orosz piaci kölcsönös érdekeken alapuló meghódítása érdekében.
A GM igazgatótanácsának döntése 180 fokos fordulatot jelent eddigi elképzeléseihez képest. Több hónapos alkudozás után az amerikai anyavállalat szeptember közepén jelentette be, hogy kész eladni az Opel többségi részesedését a Magna kanadai-osztrák autóipari beszállító vállalatnak, amely az orosz Sberbankkal és az GAZ-al együtt akarta megvásárolni az Opel 55 százalékos résztulajdonát, és szándékáról már értesítette is az EU-bizottságot. A brüsszeli testület azt ígérte, hogy november 27-ig értékeli versenyjogi szempontból a vételi ajánlatot.
A GM azonban visszalépett korábbi szándékától, és a "B" terv mellett tette le a voksát, vagyis az Opelt, saját hitelfelvétellel vagy állami támogatással előteremtett pénzeszközökkel szanálják - több ezres elbocsátásokkal és üzemek bezárásával. Az Opel üzemi tanácsa és a politika is korábban mereven elutasította ezt a megoldást, kételkedve abban, hogy a GM egyáltalán képes lenne elegendő forrást előteremteni.
Az európai versenyfelügyeletnek engedélyeznie kellene a német kormány által az Opelnek ígért összesen 4,5 milliárd eurós mentőcsomagot is, amellyel kapcsolatosan Brüsszelnek fenntartásai vannak.
Ulrich Wilhelm berlini kormányszóvivő közölte, hogy a német kormány sajnálja a GM igazgatótanácsának döntését. A szóvivő közölte, hogy a döntéssel "megszakadt egy befektetési eljárás, amelyet az érintettek - beleértve a GM-et is - több mint hat hónapon át intenzíven folytattak". Wilhelm szerint Németország most azt várja a GM-től, hogy megerősítse az Opelt, és visszafizesse az év elején a német állami bankoktól kapott 1,5 milliárd dolláros áthidaló kölcsönt.
Siegfried Wolf, a Magna társ-vezérigazgatója közölte, hogy a társaság a továbbiakban is támogatni fogja az Opelt és a GM-et. "Megértjük, hogy a tanács arra a következtetésre jutott, hogy a GM érdekeit leginkább az Opel megtartása szolgálja, amelynek fontos szerepe van az GM globális szervezetében" - mondta Wolf.
Meg Reilly, amerikai kormányszóvivő azt mondta, hogy a Fehér Ház nem működött közre a GM-igazgatótanács döntésében.
Az Opel üzemi tanácsa - amelynek ugyancsak jóvá kellett volna hagynia az eladást - négy héten át tárgyalt a Magna, a GM és az Opel képviselőivel az alkalmazottak tehervállalásáról a szanálási folyamatban, és nemrégiben megállapodásra is jutottak egy éves 390 millió dolláros prémiumvágásról.
A GM-nek szüksége lehet az életben maradáshoz az Opelre és annak rüsselsheimi fejlesztési központjára. Az Opel mérnökei ott fejlesztették ki a középkategóriás gépkocsi platformjait és ott áll rendelkezésre a korszerű hajtásláncokhoz, például az elektromos autókéhoz szükséges szakmai tudás.
Az Opel havonta 70 millió eurót él fel, s a vállalatot jelenleg életben tartó 1,5 milliárd eurós áthidaló kölcsön már csak november végéig elegendő.
Tiltakozásul az amerikaiak döntésére, a német és európai alkalmazottakat sztrájkra hívja az Opel üzemi tanácsa.
MTI/Menedzsment Fórum
