A bolthálózat szerkezetét és a vásárlási, illetve fogyasztói szokásokat elemző tanulmány szerint a 400 m2 eladótérnél kisebb üzletek tulajdonosai közül egyre többen csatlakoznak valamelyik lánchoz vagy beszerzési társuláshoz, hogy versenyképesek maradjanak. Így piaci részesedésük 7 százalékról két év alatt 14 százalékra nőtt.
A kis boltok legelterjedtebb láncai országosan a CBA, Co-op és Reál, illetve a Honiker beszerzési társuláshoz tartozó Zéta, Nord-Orient, 100 Íz Center és BÉE. Összességében a kis boltok térvesztése még nem következett be. Piaci részesedésük ugyanis a 2001 január-júniusi 34 százalékról most az első félévben 35 százalékra nőtt. Az összesen 22 000 vegyes profilú élelmiszerbolt közül 2000 sorolható valamelyik modern, 400 négyzetméteresnél bolttípusba, mint a hiper- és szupermarket, valamint diszkont. A 400 négyzetméter alatti kis boltok közül önállóan mintegy 12 000 működik, láncba szervezetten pedig 8000.
A kis boltok láncainak terjeszkedése következtében rohamosan növekszik a vásárlói hatókörük. Amíg tavalyelőtt az első hat hónapban a magyar háztartások 58 százaléka vásárolt legalább egyszer lánchoz tartozó kisboltban, idén viszont már 93 százaléka. A lánchoz tartozó kis boltokban javul a vásárlás gyakoriságának mutatója is. Amely háztartások ebben a bolttípusban vásároltak, azok 2001 január-júniusban 27-szer, ebben az évben az első hat hónapban viszont már 38-szor kerestek fel ilyen boltot.
A pozitív trend az akciók, a fogyasztók számára kedvezőbb árpolitika és szélesebb választék következménye. Másik sikeresen terjeszkedő bolttípus a hipermarket. A Tesco, Auchan, Cora és Interspar együttes piaci részesedése 16-ról két év alatt 4 százalékponttal 20-ra nőtt. A bolttípus piaci hatókörének bővülése lelassult. Két éve január-júniusban a háztartások 57, tavaly 65, idén pedig 68 százaléka vásárolt legalább egyszer hipermarketben. A vásárlás gyakorisága tavalyelőtt 17, múlt évben 18, idén pedig 20 az első félévben.
A hipermarketek fejlődésének lassulását bizonyítja, hogy az egy vásárlásra jutó költés a múlt évi első hat hónapi 3 800 forint után ebben az évben 3 700 forint. A többi bolttípus közül nőtt a szupermarket, diszkont és drogéria vásárlói hatóköre is a két évvel korábbihoz képest. Megállapítható, hogy a vásárlók nem csak az árucikkek, hanem a boltok között is egyre inkább válogatnak. A magyar háztartások több különböző boltban szerzik be a napi fogyasztási cikkeket, mint a korábbi években.
Stagnál ugyanakkor a C+C áruházakban vásárló háztartások aránya, és csökkent az önálló kis boltok vásárlói hatóköre is. A vásárlások gyakorisága szintén jelentősen csökkent az önálló kis boltokban. A két évvel ezelőttihez képest alig változott a háztartások vásárlásainak gyakorisága a szupermarketben, diszkontban, a C+C áruházban és a drogériában.
Terjeszkedő üzletláncok
A napi fogyasztási cikkek forgalma 1 százalékkal csökkent az első félévben tavaly január-júniushoz képest, és 933 milliárd forintot tett ki. Az élelmiszerkereskedelemben a lánchoz tartozó kis boltok pozíciója erősödik legjobban az idén. Piaci részesedésük megduplázódott az első félévben, a tavalyelőtti hasonló időszakhoz képest, áll a GfK Piackutató Intézet Kereskedelmi Analízisek 2003 első félév című tanulmányában.
