Vincze Ildikó Mária szerint a parlament azzal, hogy az érvényes jelöltállítástól számított 15 napon belül nem választott, azaz nem szavazott az érvényes jelölt személyéről, megsértette a médiatörvény vonatkozó szabályát.
Az MTI megkeresésére küldött levelében azt írta, ez akkor is így van, ha ez esetben részleges választásról van szó, "amelynek szabályainál a törvény nem hivatkozza vissza a teljes választás szabályait", hiszen a tagok részleges választása esetén sem teszi ezt meg. Ha a jelölési eljárás megkezdésének szabályait többféleképpen lehet is értelmezni, a jelöltállítás megtörténtétől kezdődően egyértelmű a helyzet. A jelöltállítás megtörtént, a 15 napos határidő megkezdődött.
Abban az esetben, ha a képviselők úgy érezték, hogy a megfontolt döntéshez nem áll rendelkezésükre elegendő idő, a házelnök megtehette volna, hogy - akár csak ezen napirendi pont megtárgyalása érdekében is - következő hétre összehívja a plenáris ülést. Február 15-től az Országgyűlés rendes ülésszaka zajlik, semmi nem írja elő, hogy február 22-én kell tartani az utolsó ülést. Az csak egy - habár helyesnek tartott - közmegegyezés, hogy kampány idején lehetőleg nem ülésezik a parlament - írta Vincze Ildikó Mária.
Kitért arra is, hogy eddig még nem távozott ciklus közben ORTT-elnök, tehát az elnök vonatkozásában eddig nem volt részleges választás. Minden más esetben (beleértve a médiakuratóriumokat is) a szokásos eljárás a jelölési eljárásnak a házelnök által küldött levéllel történő megkezdése. Ciklus közben kieső tag esetén a tagság megszűnésétől számított 8 napon belül meg kell kezdeni a jelölési eljárást, innen számítva 8 nap van a jelöltállításra, a jelöltállítástól kezdve 15 napon belül szavazni kell az Országgyűlésnek a jelöltről.
Az ORTT-elnök esetében a médiatörvényben nem tisztázott, hogy vajon a két közjogi méltóságnak - a miniszterelnöknek és a köztársasági elnöknek - várnia kell-e arra, hogy a házelnök felhívja őket jelölésre, vagy a lemondás megállapításának napjától számít-e automatikusan a "jelölési eljárás elkezdése", esetleg ez valamelyik együttes jelölőnek lenne a feladata.
Mint írta, nincs arról tudomása, hogy a házelnök 8 napon belül küldött-e a jelölési eljárás megkezdésének számító felhívást a két közjogi méltóságnak, és arról sem, hogy vajon 8 napon belül valamelyikük kezdeményezte-e a másiknál az együttes jelöléshez szükséges egyeztetést.
"Meglehet, hogy a médiatörvény joghézaga miatt a szereplők egymásra vártak. Meglehet, hogy hónapok óta keresték azt a jelöltet, akit együttesen képesek jelölni" - fogalmazott Vincze Ildikó Mária.
Cseh Gabriella szerint a parlament "mulasztásos törvénysértést" követett el. Erre szankció nincs, "ez egy politikai (...) blama" - tette hozzá. Elmondta, ebben az esetben nem arról van szó, hogy a jelöltet leszavazták. Ez azt jelenti, hogy újra lehet jelölni, és érvényben marad a jelölés, hiszen azt nem vonták vissza. Ex lex állapot következett be - jegyezte meg.
Cseh Gabriella felhívta a figyelmet arra, hogy a médiatörvény nem szabályozza ezt a helyzetet, és - mint fogalmazott - a jogalkotó nem volt arra felkészülve, hogy esetleg a parlament "nem teljesíti kötelességét". A médiajogászok elmondták, ilyen helyzet korábban nem fordult elő.
A házbizottság hétfői, rendkívüli ülésén derült ki, hogy az eredeti tervekkel ellentétben, négyéves ciklusa utolsó ülésnapján mégsem szavaz a Ház az ORTT elnökéről. Az Országgyűlés sajtófőnöke, Altorjai Anita az MTI-nek hétfőn elmondta, hogy a személyi javaslat napirendről való levételét a szocialista frakció kérte arra hivatkozva, nem állt rendelkezésre elég idő arra, hogy megfontolt döntést lehessen hozni az államfő és a miniszterelnök közös jelöltjéről. Hozzátette: az MSZP javaslatával egyetértett a Fidesz-frakció is.
Az MSZP és a Fidesz aznap közölte, szerintük nem törvénysértő, hogy az Országgyűlés elhalasztotta az ORTT elnökének megválasztását hétfőn; a két párt közlése szerint az ORTT elnökének személyére túl későn érkezett jelölés, ezért nem tud dönteni róla az Országgyűlés.
Az ORTT elnöki tisztsége tavaly november 30. óta betöltetlen, akkori határnappal mondott le hivataláról Majtényi László. A korábbi adatvédelmi biztos október 29-én, egy nappal az országos kereskedelmi rádiós koncessziók odaítélése után mondott le - november 30-i határnappal - a médiahatóság vezetéséről. (Előzőleg a testület nem szavazta meg a pályázókkal kapcsolatos kizárási indítványait.) Majtényi László a rádiós frekvenciapályázat körül kialakult helyzettel indokolta döntését.
Sólyom László köztársasági elnök és Bajnai Gordon miniszterelnök múlt csütörtökön a 33 éves Polyák Gábort, a Pécsi Tudományegyetem Informatikai Kommunikációs és Jogi Tanszékének adjunktusát, Majtényi László előző ORTT-elnök volt tanácsadóját jelölte a médiahatóság élére.
MTI
