A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) honlapján most közzétett szakmai tanulmány szerint a tavasszal már Volán-busszal kiváltott 14 vasúti szárnyvonalon kívül további 38-nál nem indokolt, hogy a MÁV működtesse azokat - ismertette Felsmann Balázs, a tárca szakállamtitkára.
Ez nem azt jelenti - hangsúlyozta az államtitkár -, hogy a viszonylatok felszámolását javasolják, mert ha a térség önkormányzatai vállalják a további racionális működtetést, akkor ehhez ugyanúgy megkaphatják az állami támogatást. Ez a támogatás csak akkor nem vehető igénybe, ha a további használat turisztikai célokat szolgál.
23 személy egy-egy járaton
Felsmann Balázs elmondta: a szakmai munka során 64 alacsony kihasználtságú vasúti viszonylatot vizsgáltak. Ezek a viszonylatok átlagban naponta 345 utast szállítanak, egy-egy járaton átlagban 23 személy utazik, illetve egy utaskilométerre 12 személy jut. Az ilyen alacsony kihasználtsággal nem tarthatók fenn gazdaságosan a vonalak. Ezért javasolják, hogy a vizsgált összesen 2617 kilométernyi vasúti szakaszból 2065 kilométernél vagy a térségi önkormányzatok vegyék át az üzemeltetést, vagy a vonalat szüntessék meg. Ugyanakkor 12 viszonylatnál, 555 kilométernyi szakaszon érdemesnek tartják továbbra is a vasúti közlekedés fenntartását.
Van ahol a Volán járatokat szüntetnék meg
Az államtitkár szólt arról is, hogy szakmai munkájuk eredményeként lesznek olyan javaslataik is, hogy bizonyos területeken a vasút fejlesztését kell előnyben részesíteni, és ezeken a szakaszokon inkább a Volánbusz járatot kell megszüntetni. Az igen kis kihasználtságú vonalak racionálisabb üzemeltetésével vagy megszüntetésével - a tavasszal már megszüntetett vonalakkal együtt - az évi költségmegtakarítás 6-9 milliárd forintra becsülhető. De ezen felül a szűkös fejlesztési forrásokat is olyan vonalakra lehet majd felhasználni, ahol nagyobb a kihasználtság.
Nem hoztak megtakarítást a bezárt vonalak?
A Levegő Munkacsoport közleménye szerint miközben a magyar kormány évi néhány száz millió forint vélt megtakarításért bezárja a vasúti mellékvonalakat, évente sok milliárd forinttal támogatja az adófizetők pénzéből, hogy a külföldi kamionok tömegei keresztülmenjenek az országon. A környezetvédelmi szervezet szerint kérdés, hogy a csütörtöki esemény után a tárca a civil szervezetek, érdekképviseletek és önkormányzatok véleményét figyelembe veszi-e, mert mindegyik felszólaló a vasútvonalak megtartását és fejlesztését szorgalmazta.
A Levegő Munkacsoport értesülései szerint az idén tavasszal bezárt vasútvonalak nemhogy megtakarítást jelentettek volna az államnak, hanem már eddig is több százmillió forint veszteséget okoztak. A pályákat továbbra is fenn kell tartani, csökkent az utasszám a csatlakozó fővonalakon, és a Volán társaságoknak is nőttek a veszteségei. Így például csak a Kisalföldi Volánnak éves szinten 30 millió forint veszteséget hoznak a vonatpótló járatok.
Megismételjük a nyugatiak hibáját
A közleményben felhívták a figyelmet az idén júniusban az Országházban tartott konferencia állásfoglalására, amely a vasúti mellékvonalak megtartását és fejlesztését szorgalmazta. A Levegő Munkacsoport úgy véli, nem szabad megismételni a Nyugat-Európában elkövetett hibát, ahol korábban sok mellékvonalat bezártak, most pedig hatalmas ráfordításokkal igyekeznek azokat újjáéleszteni. A mellékvonalakról hozott döntések során a GKM azt sem veszi figyelembe, hogy a környezeti problémák súlyosbodása, az energiaválság, a szorító gazdasági körülmények a jövőben az autózási lehetőségek szűküléséhez és a vasúti személyszállítás felértékelődéséhez vezetnek.
