A bíró azért döntött a halasztás mellett, mert az elkészített és időközben a bíróság kérésére már kiegészített szakértői vélemény nem válaszol minden feltett kérdésre. A per tárgyalása december 21-én folytatódik.
A Mol már nem vesz részt a tárgyalásokon, mivel vele szemben megszüntették a kerestet azért, mert nem aláírója annak a szerződésnek, amely a per tárgyát képezi, s nem kezelője azoknak az adatoknak, amelyeknek a nyilvánosságra hozatalát az Energia Klub kéri.
A bíróság most azt kéri az általa korábban kirendelt szakértőtől, hogy a legközelebbi tárgyaláson személyesen jelenjen meg, és válaszolja meg, milyen gazdasági, pénzügyi hátránnyal és érdeksérelemmel járna az, ha a stratégiai gáztároló esetében nyilvánosságra hoznák a kapacitáslekötési, illetve ki- és betárolási díjakat. A szakértő által elkészített vélemény ugyanis a bíróság szerint több ponton is homályos, ráadásul a felperes és alperesek szerint rosszul válaszol a feltett kérdésekre.
A bíró ismertetése szerint a szakértő úgy véli, a szerződések nyilvánosságra hozatala sértheti a másodrendű alperes, az MSZKSZ és harmadrendű alperes, az MMBF jogos piaci érdekeit, mivel a díjak nyilvánosságra hozatala befolyásolja a piaci gáztárolás költségeit. A stratégiai tárolás díja eltérhet a kereskedelmitől, mivel például a krízishelyzetben való kitárolás többletköltségekkel járhat. Ez a díj ezért nem lehet alapja a kereskedelmi tárolásnak. A szakértő jelezte, hogy a tárolóban a stratégiai és a kereskedelmi gáz fizikailag nem különül el.
A felperes képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a szóban forgó díjak azért tarthatnak közérdeklődésre számot, mert azt az állam állapította meg, beépítették a gáz árába, amit a lakosságnak ki kell fizetnie. Hozzátette, a költségvetést érintő pénzekről van szó, mert az állam ezeket a díjakat elkülönülten, adó módjára is behajthatná.
A felperes szerint azért is közérdekűek a díjak, mert közpénzek, s így nyilvánosságra hozataluk segíti az állami pénzek költésének átláthatóságát.
A felperes kifejtette azt is, hogy a szakértő véleményéből az derül ki, hogy a stratégia tárolás drágább, mint a kereskedelmi. Ha pedig ez igaz, akkor a díjak nyilvánosságra hozatala az alperesek érdeke is, mert így többet kérhetnének a kereskedelmi tárolásért.
A felperes, szavai szerint, örömmel nyugtázta, hogy a másdorendű alperes már elismeri, amit korábban nem, miszerint közfeladatot lát el.
Az alperesek a keddi tárgyaláson a szakértő véleményét elfogadták.
A szakértő kirendelését a két alperes képviselője azért kérte még a május eleji tárgyaláson, mert szerintük súlyosan sértené a szervezetek üzleti érdekét, ha a letéti szerződés 3. számú mellékletének 23. és 24. oldalán szereplő, a dokumentumok nyilvánosságra hozatalakor kitakart adatokat az érdekelt feleken kívül más is megismerhetné.
Akkor az ügyben eljáró bíró a két alperest 200-200 ezer forint szakértői díj letétbe helyezésére kötelezte, s 396 ezer forint szakértői díjat állapított meg azzal a kikötéssel, hogy a kiegészítésért újabb összeg már nem jár. A pénzt a pert lezáró végzés jogerőre emelkedésekor lehet kifizetni.
A felperes a korábbi tárgyalásokon ellenezte a szakértő kirendelését, mivel szerinte adatkezelési, nyilvánossági és jogi kérdésről van szó, amiben a bíróság anélkül is dönthet, hogy szakértőt hallgat meg.
A felperes az alperesekkel szemben 5 forint perköltségre tart igényt. A jelképes összeggel arra akarják a figyelmet felhívni, hogy az alperesek okot adtak a per megindítására azzal, hogy közérdekű adatokat nem akartak nyilvánosságra hozni.
A per első tárgyalását követően az alperesek nyilvánosságra hozták az Energia Klub által kért dokumentumokat, ám ennek során több adatot kitakartak arra hivatkozva, hogy azoknak harmadik fél általi megismerése üzleti hátránnyal járna számukra. A nyilvánosságra hozott dokumentumokban ugyan a szóban forgó háromnál több adat is ki van takarva, de ezek megismerésére a felperes nem tart igényt, mivel ezek nem relevánsak a per szempontjából. A három adat esetében viszont azt kéri, hogy a bíróság állapítsa meg: ezek közérdekű adatok, s ezért nyilvánosságra kell hozni ezeket.
Az MSZKSZ képviselője ezzel kapcsolatban korábban elmondta, a szervezet honlapján több adat is szerepel a gáztárolásra vonatkozóan, így az is, hogy összesen mennyi gázt tároltat, mennyi pénzért. A további részletek azonban már nem közérdekű adatok, üzleti tikot képeznek.
A MMBF képviselője ezzel megegyező indoklás mellett azzal is érvelt az adatok nyilvánosságra hozatala ellen, hogy nem közfeladatot ellátó szervezet.
Az Energia Klub mint felperes, eredetileg azt akarta elérni, hogy hozzák nyilvánosságra azt a szerződéscsomagot, amit a gáztároló létrehozásáról és működtetésről írtak alá.
A felperes szerint ebben közérdekű adatok vannak, s az alperesek részben közfeladatot látnak el közpénzből.
Az alperesek szerint a szerződéscsomagban foglaltak részben üzleti titkot képeznek, s ugyan az MSZKSZ közfeladatot lát el, de nem közpénzből. Ezért nem terjed ki rájuk a felperes által kért tájékoztatási kötelezettség, az adatok pedig nem közérdekűek.
A stratégiai gáztárolót tavaly októberben adták át: kapacitása 1,2 milliárd köbméter, s 150 milliárd forintba került.
A stratégiai készletezést végző MMBF Földgáztároló Zrt. a Mol Nyrt. 72,5 százalékos, valamint Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség 27,5 százalékos tulajdona.
MTI
