6p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Gyakorlatilag minden szegmensben hasznos lehet, ha egy cég munkavállalói résztulajdonosi programot indít, a startupok világában viszont ez egyenesen elengedhetetlen - a témával a Trend FM műsora is foglalkozott.

Az MRP világában az ESOP jelentése

A munkavállalói résztulajdonosi program 2015. november 28-ától új értelmet kapott. Ezt egy törvénymódosítás tette lehetővé.
E lehetőség mögött az a gondolatiság áll, hogy az MRP-t működtető cégek munkavállalóiban kialakuljon egyfajta tulajdonosi szemlélet és ez a szemlélet pozitívan ösztönözze nem csupán az alapító vállalat működését, hanem a magyar gazdaság élénkítését is.

Az MRP-k elterjedését a jogalkotó mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalon érvényesíthető adóelőnyökkel kívánja ösztönözni. Fontos kiemelni, hogy az MRP-vel kapcsolatos adókedvezmények nem alanyi jogon járnak a résztvevőknek, hanem az MRP törvény szerinti, gazdasági, működési célkitűzés megvalósulása szükséges hozzá, amelyet a vállalat dolgozói közös erőfeszítéssel érhetnek csak el.

Az MRP nem magyar sajátosság, a fenti kritériumok alapján mind Európában, mind a tengerentúlon széles körben alkalmazott jogintézmény, angolul ESOP – azaz Employee Stock Ownership Plan.

Kockázati tőkebefektetések világában az ESOP jelentése

Már-már elengedhetetlen, hogy a kockázati tőke által finanszírozott startupok ESOP-pal rendelkezzenek. Ez különösen igaz azokra a vállalkozásokra, akik elsődlegesen szakértelem alapúak, tehát a munkavállalók szakmai tudásán alapul a cég sikeressége. Erre jó példa a tech startupok világa. A szaktudással rendelkező munkavállalók kulcsfiguráknak minősülnek, és a siker érdekében érdekeltté kell tenni őket, ennek gyakran alkalmazott eszköze az ESOP.

A kockázati tőke világában alkalmazott ESOP – bár elnevezése hasonló – nem feleltethető meg a fent bemutatott MRP angol terminológiájának.

A kockázati tőke világában az ESOP általában úgy jön létre, hogy a Founderek, tehát a startup alapítói és a kockázati befektetők – a szindikátusi szerződésben – megállapodnak abban, hogy meghatározott munkavállalói körnek tulajdoni részesedést biztosítanak, akik meghatározott ún. vesting period, azaz megszolgálási idő elteltével jogosulttá vállnak e tulajdonrészek megszerzésére.

Az ESOP kiemelkedően fontos eszköz

  • a kulcs-munkavállaló megszerzésére,
  • megtartására,
  • motiválására,
  • egész szervezet összehangolására: ha a kulcsemberek tulajdonosi szemlélet szerint motiváltak, akkor döntéseik egy irányba mutatnak.

A tengerentúlon a szakértelemmel rendelkező munkavállalók ESOP nélküli startuphoz szinte nem is mennek. Ennek indoka, hogy a startuphoz való csatlakozással ő is kockáztat: egy stabil, már kifejlődött cég által kínált életpályája és az ott kínált fizetés helyett inkább a bizonytalanabb, de sokkal magasabb jövedelmezőségi potenciállal rendelkező utat választja, amely mellé jogos elvárása a tulajdonosi szempontú érdekelté tétel.

Az ESOP-ra nincs egy konkrét modell, a vállalkozás honossága, és az ottani adókörnyezet is nagyban befolyásolja az adott cég ESOP programját.

  • Ha van az adott országban erre vonatkozó adókedvezmény, úgy a cégek is szívesebben folyamodnak hozzá.
  • Európában átlagosan a cég 4-20%-os részesedésén alapítanak ESOP-ot (USA 20%-ot is meghaladhatja), és inkább a későbbi stádiumú startupoknál jellemző. Magvető (seed) szakaszban pl. egy jól képzett mérnök 1%, míg egy kezdő marketinges 0,05%-ra számíthat. Ahogy halad előre a cég, úgy az ESOP keret is nő. Általában már a korai stádiumban, a szindikátusi szerződésben meghatározzák az ESOP abszolút mértékét, a jövőben felveendő munkavállalókkal is kalkulálva.
  • A részesedési mérték kétféleképpen határozható meg: százalékos formában, vagy meghatározott összegben, amely alapján az elszámoláskor meghatározható a konkrét részvény darabszám. A különbség szignifikáns: az összegben kifejezett mérték egy értéket maximalizál, a százalékos meghatározásban pedig ott van az árfolyam növekedés realizálásának lehetősége.
  • A megszerzés lehet ingyenes, kedvezményes vagy piaci alapú (strike price). E döntés az előző tényezővel szorosan összefügg: érdekes helyzet állhat elő, ha a (kedvezményes) vételár is százalékban van meghatározva, ugyanis lényeges árfolyam növekedés mellett ez komoly összegre rúghat, ellehetetlenítve a munkavállalót a juttatás megszerzésétől.
  • Európában és így Magyarországon is az ESOP keret 2/3-a menedzsment rétegnek van alapítva, 1/3-a többi munkavállalónak (USA-ban fordítva van).
  • Nem egyből jár- megszolgálási időszakot követően lehet a juttatást megszerezni, amely általában 4-5 év.

Az MRP helye a kockázati tőke világában, az MRP és a kockázati tőke világában alkalmazott ESOP közös metszete Magyarországon

Általánosságban elmondható, hogy a kockázati tőke világában használt ESOP minden eleme értelmezhető a magyarországi MRP törvény által felállítható MRP keretein belül és – bár Magyarországon szemben Nagy-Britanniával, Franciaországgal vagy Írországgal nincs a kockázati tőke értelemben vett ESOP-ra vonatkozó adókedvezmény – így ezt támogató adókedvezményről mégis beszélhetünk.

A hatályos adójogi jogszabályok alapján ugyanis egy magyar honosságú startupnak ESOP-ot alapítani igencsak költséges dolog: a részvényjuttatást munkabérnek kell tekinteni. A részvényjuttatást a felek között fennálló jogviszony, és a szerzés körülményeinek figyelembevételével kell megállapítani, amely esetünkben egyértelműen a munkaviszony. Ez azzal a következménnyel jár, hogy mind munkavállalói, mind munkáltatói oldalon ugyanazok a közterhek jelennek meg, mint a hagyományos értelemben vett munkabér tekintetében.

A kockázati tőke világában alkalmazott ESOP „MRP-sítése” révén, az ahhoz kapcsolódó adókedvezmények miatt azonban lényegesen csökkenthető e teher:

  • A résztvevő munkavállaló, illetve vezető tisztségviselő az MRP keretében megszerzett jövedelme után 15 százalékos személyi jövedelemadót fizet. Az MRP-jövedelem után a résztvevő nem fizet egyéni tb-járulékokat, amely együttesen 18,5 százalékos megtakarítást eredményez.
  • A munkáltatót nem terheli a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás.

Ha munkavállalói részvényjuttatásról beszélünk, a jelenleg szabályozott programok közül – fenti adókedvezmények messze a legkedvezőbbek: az összesen 32,6%-os adókedvezmény lehetővé teszi az ESOP költséghatékony alkalmazását Magyarországon.

Fontos megjegyezni, hogy MRP indítása tekintetében a részvénytársasági forma elengedhetetlen. Tehát általánosságban elmondható, hogy ez a lehetőség jellemzően már a magvető stádiumon túl levő, részvénytársaságok esetében lehet releváns.

A teljes beszélgetést meghallgathatja a Trend FM-en >>

További információk a témában: www.mrpvilag.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!