Sikerült megállapodnia a hitelezőkkel az ország egyik legnagyobb ipari vállalatának, a Nitrogénműveknek – közölte Bige László tulajdonos a Trend FM műsorában. A vállalat egy kétszázmillió eurós kötvény lejáratát hosszabbította meg, miután a kormány által kiszabott különadók miatt a nemzetközi hitelminősítők leminősítették őket. Bige szerint a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben nem volt szó csődközeli helyzetről.
Korábban a Telex írt arról, hogy „egyelőre megmenekült a Nitrogénművek”, a társaság május 28-án bejelentette, hogy megállapodott a kötvénytulajdonosok több mint 75 százalékával a 200 millió euró értékű, 2025-ben lejáró kötvényei futamidejének meghosszabbításáról 2028. június 30-ig.
„Azokat, amiket olvastak vagy hallhattak itt az elmúlt időben, én erről azt hiszem, most nyilatkozom először meg utoljára: azok ostobaságok voltak, és nem fedték a valóságot” – fogalmazott Bige. Hangsúlyozta, hogy sem csődközeli állapot, sem felszámolási fenyegetés nem állt fenn, mindössze a kötvény megújítása vált szükségessé. A Nitrogénművek nem bankhitellel, hanem kötvények kibocsátásával finanszírozza működését. A szóban forgó, hét évre szóló kötvény lejárt, és a tulajdonos szerint a gondot az okozta, hogy
„a magyar kormány kiszabott ránk két különbözőféle adót, aminek a havi összege mintegy kétmilliárd forintos befizetés a mi részünkről”.
Fotó: Balázs Attila / MTI
Az egyik ilyen teher a szén-dioxid-kvótaadó, amely a korábban ingyenesen kiosztott kibocsátási egységeket adóztatja meg. Az Európában működő nagy ipari vállalatoknak adott egy ingyenes kiosztást az Európai Unió a versenyképességük megőrzése érdekében.
„Na most ezt az ingyenes kvótát adóztatta meg a magyar kormány huszonnégy év után. Egy reggel úgy ébredtek, majd szóltak nekünk két évvel ezelőtt júniusban, hogy ez a törvény megjelent ma, és visszamenőleges hatállyal január elsejétől mi már tartozunk is az adóhivatalnak 9,2 milliárd forinttal, amit sovány kutya vágtában fizessünk is be.”
Ez az adó Bige szerint összesen két-három cégre vonatkozik Magyarországon. Szerinte lett volna még olyan cég, amire bevezették volna, „aztán mikor észrevették, hogy ez az ő baráti cégeiket is érinti, akkor azokat kivették belőle, és így megmaradtunk mi...” A Nitrogénművek pert indított, és a cégvezető szerint „nem kérdéses az, hogy ezt el fogják törölni”, mert az uniós törvény egyértelmű.
„Volt ilyenre már kétszer precedens, hogy Spanyolország megadóztatta ezt hét centtel, meg ezt a szlovákok is valamikor vagy tíz évvel ezelőtt, de csak ilyen fillérekkel, nem harminchat vagy negyven euróval. Az Európai Bizottság ezeket eltörölte, mert jogellenes.”
A kétmilliárdos havi adó miatt a hitelminősítő cégeknek –a Standard and Poor’s-nak és a Moody's-nak –, Bige László szerint automatikusan le kellett minősíteniük a céget, ez egy szükségszerű adminisztratív lépés volt, nem a vállalat működésével kapcsolatos problémára reagált: „Ezt az adót nem lehet kitermelni, tehát nem tudunk olyan drágán műtrágyát eladni, főleg a mai világban, hogy havi kétmilliárd extra nyereséget az összes többi adó mellett még tudjunk befizetni. Ez lehetetlen.” A leminősítés miatt a normális hiteligénnyel nem tudnak kimenni a piacra. Nem először bocsátottak ki kötvényt, de az országban ez nem egy bevett gyakorlat.
A cégvezető szerint a vállalat likviditása stabil, és a különadók eltörlésével újra nyereségesen működhetnek. „Amikor azt mondják, hogy mi csődközeli állapotban vagyunk, akkor azért a mi bankszámlánkon 50-100 millió euró pénz mindig van, és mi nem tartozunk senkinek. Tehát, amit leírtak, azok ostobaságok. Nem tartozunk egyetlen egy beszállítónak sem, senki felé, sem az adóhivatal felé. Mi nem tartozunk egyetlen forinttal sem. Soha nem is tartoztunk, és soha nem is fogunk.”
„Soha az életben nem volt rajtuk semmiféle jelzálog, vagy valami ilyesmi. És most arról van szó, hogy kértek valamilyen biztosítékot, és ezt a biztosítékot végül is én nem akartam adni, mert azt mondtam, hogy ez csak egy sima hitelhosszabbítás, kötvénymeghosszabbítás, de aztán végül belementem abba, hogy fogunk adni valamilyen jelzálogot a Nitrogénművekből, és akkor így mindenki megnyugodott, mindenki hátradőlt és készen volt” – mondta Bige László.
A különadók kapcsán így fogalmazott: „Ez rablás. Az, hogy elveszel valakitől havi kétmilliárd forintot, azért mert csak, hogy hogy tudd tönkretenni, ez azért nem fair... Mindamellett, hogy mindig azt mondják, hogy a magyar vállalatokat védjük meg, óvjuk. Minket nem kell védeni. Ne is óvjanak bennünket, csak ne diszkrimináljanak bennünket.”
A másik befizetési kötelezettség az MSZKSZ (Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség) nevű rendszerhez kötődik, amely a felhasznált gáz mennyisége alapján számított járulék. Bige elmondása szerint ez termelési szinttől függően havi 550-700 millió forint is lehet. „Ez is egy olyan dolog, amit úgy hívnak, hogy konfiskálási adó. Tehát ez is olyan lesz, amit biztos, hogy eltörölnek. Ott is van már vagy 20 vagy 25 milliárd forintunk, amit mi befizettünk, ami visszajár nekünk, természetesen kamatos kamatjával és minden mással.”
A Nitrogénművek tulajdonosa hangsúlyozta, hogy a vállalat kötvényeseivel korábban közvetlen kapcsolatban nem álltak: amikor kötvényt bocsátottak ki, „soha nem találkoztunk a kötvényesekkel”. Mint mondta, ezeket a papírokat a tőzsdén jegyzik le, így „nem ismerjük őket, nem találkozunk velük, nem tudjuk, hogy kik”. Most azonban néhány kötvényessel személyesen is kapcsolatba kerültek, akik megbíztak egy jogi irodát, hogy képviselje őket a tárgyalásokon. A befektetők ezúttal biztosítékot kértek a hosszabbításért. A megállapodás részeként a cég jelzálogot ajánlott fel, és kiegészítő kamatot is vállalt.
„Ez plusz két százalék kamat volt még, amit felajánlottunk. (...) Úgyhogy nagy valószínűséggel egy éven belül le fogjuk cserélni ezt a kötvényt, mert ez így drága nekünk.”
A műsor végén Bige arról is beszélt, hogy a vállalat 90-95 százalékos kapacitással működik, termékeiket tucatnyi országba exportálják, és nincs értékesítési problémájuk.
„Az emberek nem szeretnének leszokni az evésről. És ha nem szoknak le az evésről, akkor a műtrágyára óriási szükség van. Mert enélkül, ha nem lenne műtrágya a piacon, és ha nem használhatnának műtrágyát, a termésátlagok visszaesnének az 1920-as évek szintjére. El kellene dönteni, hogy a nyolcmilliárd emberből ki az az öt és fél, aki éhen hal.”
A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg:
