A közlemény idézi Olena Kyrylenkót, a KBC Securities Magyarországi Fióktelepének elemzőjét, aki emlékeztetett arra, hogy a Japánt ért földrengés és annak nyomán kitört szökőár jelentős károkat okozott a fukusimai atomerőműben, és még mindig kérdéses, hogy milyen következményei lesznek a katasztrófának, a veszély messze nem múlt el.
Noha Európa elvileg a közvetlen sugárzási veszélyeknek nincs kitéve, a pszichológiai és gazdasági hatások elemzésre méltók - áll a közleményben, amely szerint az atomerőmű katasztrófája átértékelte az atomerőművek alkalmazhatósági, elfogadottsági viszonyait. Még ha minden racionálisan felmérhető eshetőségre is felkészülnek az atomerőművek tervezői, és ezeket be is árazzák, a kiszámíthatatlan katasztrófák okozta károkkal - Csernobil emlékének halványulásával - egyre kisebb mértékben számoltak a technológia támogatói.
A KBC Securities szakértője elmondta, noha például a német reaktor leállítások és felülvizsgálatok nyomán kieső termelői kapacitás csupán alig 1 százaléka az európai villamos energia kapacitásoknak, mégsem jelentéktelen mértékről van szó.
Olena Kyrylenko szerint bár csak 7 gigawatt kapacitásról kell lemondani, ezt meg fogja érezni időlegesen a szektor. A titok a kieső kapacitás pótolhatóságának korlátaiban rejlik: a nukleáris erőművek olyan különleges energiaforrást biztosítanak, amely fajlagosan a legolcsóbb, folyamatos 24 órás üzemet biztosít, gyakorlatilag a stabil villanyáram-szolgáltatás alapját képezi. Ennek regionális kiesése befolyásolja az üzembiztonságot, és a szolgáltatási hatékonyságot.
Hozzátette: "alternatívaként a szén és a gáz merül fel, ám egyikkel sem lehetünk maradéktalanul boldogok”.
A szén felhasználhatósága a környezetvédelmi és készletezési szempontok miatt korlátozott. A gáz pedig – hacsak nem a nagyon drága cseppfolyós importforrást választják – politikai aggályokat hordoz Európa számára.
„Az orosz gázfüggőség újbóli növekedésétől az unió döntéshozói legalább annyira félnek, mint az atomenergiában rejlő kockázatoktól” - fejtette ki.
A szénerőművekre való támaszkodás így elkerülhetetlen, ám ez a termelési eljárás növelni fogja a villamos energia árát, amint az már a határidős jegyzésekben érzékelhető is volt.
Ugyanakkor biztosan nő a gáz iránti igény is, amely az olajat követve drágul, és emelni fogja az inflációt, közvetve pedig a gazdasági talpra állást késlelteti a krízisből amúgy kilábaló félben levő európai gazdaságokban” – összegezte az elemző.
Olena Kyrylenko úgy vélte, hosszabb távon ellentétes hatások is megjelenhetnek, némileg ellensúlyozva a rövid és középtávú negatív következményeket.
Az elemző szerint ugyanis felértékelődnek a zöldenergia beruházások. Mind a magasabb energiaárak, mind pedig a nyomás az alternatívák felmutatására azt fogja okozni, hogy javulnak az alternatív energiás termelési eljárások megtérülési mutatói.
Az elemző szerint javulni fog a megítélése az alternatív energia cégeknek, amilyen például a magyarországi E-Star, vagy a PannErgy, és profitálhat az energiaipar átalakulásából a cseh energiavállalat, a CEZ, vagy éppen a Mol Nyrt. is.
Ezek a hatások azonban messze nem olyan erősek, hogy önmagukban átalakítanák Európa energiapiacát - áll a közleményben.
MTI
