Nem lógnak ki jelentősen a magyar vállalatok az európai átlagból abból a szempontból, hogyan érintették őket az elmúlt év világgazdasági nehézségei – többek között ez derül ki az Intrum követeléskezelő Európai Fizetési Jelentéséből (European Payment Report – EPR). A magas infláció Európa-szerte arra kényszeríti a vállalkozásokat, hogy a növekedés rovására a költségcsökkentést részesítsék előnyben. A növekvő árak és a magas hitelkamatok felemésztik a vállalatok profitját, és az általános likviditáshiány az ellátási láncokat is megterheli.
Az európai cégvezetők közel fele (48 százalék) azt mondta, vállalatuk anyagilag rosszabb helyzetben van, mint egy éve. A legrosszabb helyzetbe a három balti állam, valamint Horvátország vállalkozásai kerültek, ebben a négy országban válaszadók több mint 55 százaléka számolt be romlásról. Ugyanezekben az országokban az európai átlagnál kevesebb vállalat örülhetett növekedésnek az elmúlt évhez képest. A spektrum másik végén Írországot és Belgiumot találjuk, mindkét államban növekedésről számolt be a vállalatok többsége.
Magyarország az európai középmezőnyben található: a válaszadók 51 százaléka mondta azt, hogy rosszabb pénzügyi helyzetbe került cégük, mint egy éve. A növekedés szempontjából viszont sereghajtók: csupán 22 százalék számolt be cégük helyzetének javulásáról.
A cégvezetők többsége Európa-szerte a magas inflációt nevezi meg a legnagyobb kihívásként. Közel ugyanannyian panaszkodnak a magas kamatszintre, amely szintén megnehezíti, hogy ügyfeleik időben fizethessenek. Továbbra is sokan panaszkodnak emellett az ellátási láncok elakadására, bár a helyzet már nem annyira súlyos, mint a COVID-járvány alatt.
Az ellátási láncok problémáit ma nem a nemzetközi kereskedelem akadozása okozza, hanem ez főként az infláció és a romló fizetőképesség hatása. A csökkenő fizetőképesség miatt lánctartozások alakulhatnak ki, a későn kifizetett beszállítók pedig nem tudják időben teljesíteni a megrendeléseiket.
Tavaly az orosz-ukrán háború kitörése miatt az euroövezetben történelmi csúcsot döntött az inflációs ráta (8,4 százalék). A magas infláció mögött akkor főként a növekvő energiaárak álltak, ahogy több ország is az orosz energia elhagyása mellett döntött. Az Európai Központi Bank 2023-ra 2 százalékos inflációs célt tűzött ki, azonban a válaszadók kevesebb, mint harmada bízik csak abban, hogy ezt még idén el lehet érni. A magyar válaszadók nem sokkal pesszimistábbak az átlagnál, többségük szerint két éven belül számíthatunk jelentős mértékű infláció csökkenésre.
„A világpiaci energiaárak az idei év elején jelentősen csökkentek, így valóban fordulat állhat be az európai inflációban” – mondta Üveges Judit, az Intrum Értékesítési Igazgatója. „Magyarország helyzetét nehezíti függőségektől terhelt energiapolitikája és a régiós szinten magasnak számító kereskedelmi deficit és államháztartási hiány. Ezek együttesen szintén hozzájárulhatnak a tartósan magas inflációs szinthez.”
A magas energiaárak pozitív mellékhatása, hogy a vállalkozások tavaly jelentős erőfeszítéseket tettek az energiafelhasználás csökkentésére. A magyar válaszadók 55 százaléka lépéseket tett az energiatakarékosság érdekében. Több mint felük a jövőben is alacsonyan tervezi tartani energia-felhasználását a környezetvédelmi és energiahatékonysági szempontok miatt.
„Az energiafogyasztás mérséklése mellett a vállalatok leginkább azzal tudnak javítani pénzügyeiken, ha hatékonyabban kezelik kintlévőségeiket. Felmérésünk alapján ma a magyar vállalatok évente átlagosan 75 napot töltenek a késedelmes fizetések behajtásával: ezt a több mint kéthavi munkaidőt jövedelemtermelő főtevékenységükre lehetne fordítani, ha szakértő követeléskezelőt vonnának be a belső folyamataik kiegészítésére. A kifizetetlen számlák határidőn belüli teljesítése több tőkéhez juttathatná a vállalatokat, lehetővé téve számukra, hogy új vállalkozásokba fektessenek be, fejlesszék alaptevékenységüket és új piacokra lépjenek be” – tette hozzá Üveges Judit.
