A hazai GDP arányos K+F ráfordítás mértéke 2021-ben új rekordot ért el 1990 óta, ami fontos, hisz a kormányzati cél, hogy 2030-ra Európa TOP 10 innovátor országa között lehessünk. Az innovációs fejlesztésekben a vállalati szektornak, azon belül is a családi vállalatoknak kiemelt szerepe van. A K&H kutatásából kiderül, hogy a hazai családi cégek némileg innovatívabbak, mint a vállalati szektor általában. Átlagosan a bevétel 11 százalékát forgatták vissza innovációs fejlesztésekbe az elmúlt 2 évben, elsősorban a hatékonyabb működés érdekében, míg digitális korszerűsítésre ennél alacsonyabb mértékben költöttek.
Magyarország a Szellemi Tulajdon Világszervezete által összeállított Globális Innovációs Index rangsorában a 34., míg az Európai Innovációs Eredménytáblán a 23. helyen állt 2021-ben, így jelenleg a „Feltörekvő innovátor”-ok között szerepel. „A KSH legfrissebb adata szerint a GDP arányos K+F ráfordítás 1,64 százalék volt tavaly, ezzel új rekordot ért el 1990 óta. A kormányzat stratégiai jövőképe, hogy 2030-ra Magyarország bekerüljön Európa TOP 10 innovátor országa közé, ehhez azonban arra van szükség, hogy a K+F ráfordítások aránya a GDP 3 százalékát elérje. A tavalyi évben a vállalkozások használták fel a hazai K+F ráfordítás háromnegyedét, azaz 685 milliárd forintot. A vállalatoknak – a felsőoktatási intézmények és az államháztartás mellett– tehát meghatározó szerepük van a hazai innovációs teljesítményben” – mondta el Ékes Ákos, a K&H családi vállalatok központ vezetője.
Jelenleg a családi vállalkozások száma meghaladja a 900 ezret, tehát a hazai vállalkozások kétharmada ilyen jellegű cég. A családi vállalatoknak ezért különösen nagy szerepe lehet az ország innovációs tevékenységének növelésében. A K&H éppen ezért arra volt kíváncsi, hogy mennyire innovatívak a családi cégek, milyen újításokat vezettek be az elmúlt években, illetve kik vesznek részt az innovációs folyamatban.
A családi vállalatok innovációs indexe jelenleg 29, míg a teljes vállalati szegmensben mért K&H innovációs index 28 ponton áll. A családi vállalatok tehát némileg előrébb járnak az innovációs fejlesztésekben, de sok esetben hasonlóan gondolkodnak, mint a vállalati szektor összességében.
„A családi vállalatok – akár csak a vállalati szektor – jellemzően az elmúlt 2 év bevételének 2-10 százalékát forgatták vissza innovációs tevékenységre, de a cégek negyede több mint 10 százalékát fordította erre. A fejlesztésekben elsősorban a vállalat saját dolgozói vettek részt, de a családi vállalatok kis része (6 százalék) technológiai startupokat is bevont a folyamatba. Mindezek eredményeként a családi vállalatok közel fele vezetett be új vagy jelentősen javított terméket, illetve szolgáltatást az elmúlt két évben, míg az összes vállalatot nézve ez az arány kissé alacsonyabb (4 százalék)."
Napjainkban az innováció sok esetben összefonódik valamilyen digitális fejlesztéssel, nehéz határvonalat húzni a két terület között. A kutatás rávilágít, hogy a családi cégeknél kismértékben magasabb a digitális megoldások alkalmazása. A teljes vállalati szektorral megegyezően átlagosan a működési költségek 5 százalékát fordították szoftvervásárlásra, informatikai fejlesztésekre és a folyamatok automatizációjára 2020 óta.
A fejlesztések terén azonban némi eltérés mutatkozik: a családi vállalatoknál az elmúlt két évben főként olyan digitális korszerűsítés történt, aminek eredményeképpen a meglévő szoftvereket, alkalmazásokat már hálózatban tudják kezelni a cégek (39 százalék), egyszerűbbé és gyorsabbá vált a feldolgozható adatok rendszerezése, számítása és kiértékelése (22 százalék). A teljes vállalati szektorban is történtek ilyen jellegű fejlesztések, csak kisebb mértékben (33 és 18 százalék). Emellett a dolgozók informatikai tudásának fejlesztésére a családi cégek valamivel több pénzt költöttek, mint a vállalatok általában: előbbinél átlagosan 22 főnek, utóbbinál pedig 20 főnek biztosítottak informatikai továbbképzést 2020 óta.
