Kiemelték, hogy 2026-ban a szektornak több extraprofitadót kell befizetnie, aminek csak kisebb hányadától mentesülhetnek állampapírvásárlással, emellett a működési költségek jóval infláció fölötti ütemben emelkedtek. Hozzátették, a romlást részlegesen ellentételezte a kamateredmény, valamint a díj- és jutalékeredmény enyhébb javulása, az osztalékbevételek jelentős növekedése, továbbá a kockázati költségek eredményhatásának javulása a nettó értékvesztés-visszaírás és céltartalék-feloldás következtében.
A közlemény szerint a hitelintézeti szektor 2026 márciusában 400 milliárd forint adózás utáni eredményt jelentett, ami közel 100 milliárd forinttal múlta felül a 2025 márciusi eredményt. Ennek következtében a január-március időszaki kumulált eredmény 131 milliárd forint erejéig pozitív tartományba került.
Az első negyedévre vonatkozó sajáttőke-arányos nyereség 6,1 százalék, ami a tavaly első negyedévi értékhez képest 2,6 százalékpontos csökkenés. A kamateredmény 30 milliárd forinttal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, annak ellenére, hogy a kamatráfordítások növekedésének üteme (12,3 százalék) meghaladta a kamatbevételek gyarapodásának (9, százalék) ütemét.
A kamatjellegű bevételek között a hiteleken és az értékpapírokon realizált kamatokban volt a legjelentősebb az emelkedés üteme, míg a ráfordítások esetében a felvett hitelek után fizetett kamatokban volt a legjelentősebb a növekedés. A díj- és jutalékbevételek 5 százalékkal nőttek, ezen belül a befektetési szolgáltatásokon realizált díj- és jutalékbevételek 7 milliárd forintos növekedése tekinthető a legnagyobb változásnak.
Fotó: Mfor/Mester Nándor
A díj- és jutalékráfordítások 4,8 százalékkal emelkedtek, ezen belül az egyéb pénzügyi szolgáltatások díj- és jutalékráfordításainak 9 milliárd forintos növekedése tekinthető kiemelkedőnek, a többi kategória a tavalyi szintjéhez hasonlóan alakult. Az egyéb működési eredmény úgyszintén javult az előző évhez képest, amiben kiemelt szerepe volt annak, hogy a tavaly első negyedévi 160 milliárd forinttal szemben az osztalékbevételek, aminek nagy része külföldi befektetésekből származik, az idei év első negyedévében 280 milliárd forintot értek el.
A működési költségek a bevételre vetítve 0,8 százalékponttal 39,7 százalékra nőttek, és a 0,9 százalékkal emelkedő mérlegfőösszeg arányában is 0,06 százalékponttal 1,78 százalékra nőttek. Úgy fogalmaztak, a kockázati költségek eredményhatása 2026 első három hónapjában jelentősen javult az egy évvel korábbihoz képest. A bankok visszaírtak korábban képzett értékvesztést, ami összhangban van a portfolióminőség folytatódó javulásával, illetve 22 milliárd forint értékben oldottak fel nettó módon céltartalékot.
A bankrendszer aggregált mérlegfőösszege havi alapon 0,9 százalékkal, éves alapon pedig 7,1 százalékkal nőtt. A likvid eszközök egy hónap alatt 653 milliárd forinttal, éves alapon 413 milliárd forinttal zsugorodtak. Főként a jegybanknál, illetve a külföldi monetáris intézményeknél tartott betétállomány mérséklődött.
A hitelintézeti szektor által tartott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya 440 milliárd forinttal emelkedett, amelyben a nem-pénzügyi vállalatok és egyéb belföldi entitások értékpapírjainak vásárlása játszott kiemelt szerepet. Azt írták, a forrásoldalon a betétek és a saját kibocsátású értékpapírok állománya havi és éves alapon egyaránt emelkedett. A felvett hitelek állománya, a külföldről felvett hiteleké ugyanakkor süllyedt.
Az ügyfélbetétek állománya havi alapon 2,5, az ügyfélhiteleké 1,5 százalékkal bővült, az egy évvel korábbi állapothoz képest 1,1 százalékpontos az emelkedés. Közölték, ez azt mutatja, hogy az elsődleges finanszírozási forrásnak számító ügyfélbetétek oldaláról a hitelintézetek továbbra sincsenek korlátozva hitelnyújtási kapacitásukban. A belföldi ügyfelek betétállományának növekedése leginkább a központi kormányzati betétek (+360 milliárd forint) és az önkormányzatok betéteinek (+210 milliárd forint) emelkedéséhez köthető, de a háztartások és a nem-pénzügyi vállalatok betétállománya is emelkedett a hónap folyamán.
A kilátásokkal kapcsolatban úgy fogalmaztak, a választásokat követően a forint jelentősen erősödött, a geopolitikai konfliktusok miatt az inflációs kockázat továbbra is jelentős. Azt írták, nem számítanak érdemben enyhébb monetáris politikára 2026 hátralévő részében, vagyis a hozamkörnyezet sem süllyed komolyabb mértékben, ami a főként lakossági hitelállomány emelkedése mellett támogatja a kamateredmény javulását. Hozzátették, az idei év júliusától a díj- és jutalékeredmény javulása magasabb fokozatba kapcsolhat, ha az önkéntes díjstop lejártával a bankok érvényesítik a számlavezetéshez és más pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódó díjak inflációkövető emelését. Jelezték, az eddig javuló kockázati költségek alakulása szempontjából kockázatként jelentkezik a közel-keleti háború, amelynek elhúzódása és eszkalálódása esetén a hitelportfóliók romlása következhet be.
