Pénteken délelőtt tartotta éves rendes közgyűlését az OTP, amelyen a Portfolio helyszíni beszámolója szerint most először vett részt Orbán Viktor miniszterelnök is. Csányi Sándor OTP-elnök a közgyűlést megnyitó beszédében emlékeztetett: az OTP történelmének legsikeresebb évét zárta 2024-ben. Az eredményeket illetően kiemelte: a profit magas, a költségszintet pedig az eddigi legalacsonyabbra sikerült leszorítani. Az elmúlt évek akvizíciós stratégiáját sikeresnek nevezte, folytatják a terjeszkedést.
Csányi Sándor egy fontos változást is bejelentett: miközben ő marad a bank elnöke, első számú vezetője, az OTP ma reggeli igazgatósági ülésén Csányi Sándor kezdeményezésére május elsejével
megválasztották az OTP vezérigatójává Csányi Pétert.
Csányi Péter feladata lesz az operatív irányítás, Csányi Sándor pedig a stratégiai feladatokkal és az igazgatóság munkájának szervezésével foglalkozik majd. Az elnöki és vezérigazgatói tisztség 33 év után válik ketté a bankcsoportnál.
Csányi Sándor tette naggyá az OTP-t
Az OTP Bank Nyrt. Magyarország legnagyobb kereskedelmi bankja. Az OTP Csoport Kelet-Közép-Európában közel 1400 bankfiókot működtet, tizenegy országban mintegy 16 millió ügyfelet kiszolgálva, valamint megjelent a közép-ázsiai régióban, Üzbegisztánban is. Magyarország mellett az OTP további négy országban, Bulgáriában, Szlovéniában, Szerbiában és Montenegróban piacvezető a hitelállomány alapján.
Fotó: Mónus Márton / MTI
Csányi Sándor 1992-ben került az OTP Bank élére, és három évtizedes vezetése alatt alapjaiban formálta át az akkor még kizárólag hazai működésű pénzintézetet. Elnök-vezérigazgatóként első lépései közé tartozott a vezetési struktúra átalakítása és a bank privatizációs folyamatának előkészítése, majd az OTP 1995-ben megjelent a Budapesti Értéktőzsdén. Csányi az állami tulajdonú takarékpénztárból modern kereskedelmi bankot épített, amely az ezredforduló után látványos nemzetközi terjeszkedésbe kezdett.
Az OTP 2002-ben vásárolta meg első külföldi bankját Szlovákiában, ezt követően sorra jelent meg a régió országaiban: Bulgáriában, Romániában, Horvátországban, Szerbiában, Ukrajnában, Montenegróban, Moldovában, Albániában, Szlovéniában, majd legutóbb Üzbegisztánban. A terjeszkedés döntően akvizíciókkal zajlott, és az OTP az egyetlen olyan nagybankká vált a kelet-közép-európai térségben, amely központja és irányítása máig magyar kézben maradt.
Csányi vezetése alatt az OTP kiemelt figyelmet fordított a technológiai fejlesztésekre is: elsőként vezette be a modern bankkártyás rendszert, elindította az internetbanki szolgáltatásokat, és létrehozta az OTPdirekt platformot. A bank leányvállalatain keresztül mára teljes körű pénzügyi szolgáltatásokat kínál – a jelzáloghitelezéstől az alapkezelésen át az egészség- és nyugdíjpénztári megoldásokig.
A pénzintézet 2024-ben történetének legsikeresebb évét zárta: mintegy ezermilliárd forintos adózás utáni eredményt ért el, és soha nem látott mértékű, részvényenként 535 forintos osztalékot fizetett. Ez a csúcspont jól érzékelteti, hová jutott el a bank három évtized alatt. Csányi neve ma már szorosan összefonódik az OTP történetével.
Az OTP-n kívül Csányi Sándor a Bonafarm-csoporton keresztül Közép-Európa egyik legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari befektetője, érdekeltségei közé tartozik többek között a Pick Szeged Zrt. és a Sole-Mizo Zrt. Emellett 2010 óta a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, 2018-tól a FIFA alelnöke, és 2025-ben az UEFA kincstárnokává választották. Szakmai és közéleti munkásságát számos elismeréssel ismerték el, köztük a Magyar Érdemrend nagykeresztjével és a Magyar Szent István-renddel, amely a legmagasabb állami kitüntetés.
