A cikk eredetileg laptársunk oldalán, a Privátbankár.hu-n jelent meg.
Kiugró éve volt a tavalyi a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.-nek. Árbevétele 4 milliárd 453 millió lett, szemben a 2018. évi 2 milliárd 402 millióval – ez 85 százalékos növekedés. Az árbevétel túlnyomórészt biztosítóktól befolyt jutalékbevételből állt – derül ki a cég most közzétett tavalyi éves beszámolójának kiegészítő mellékletéből. Ami egy biztosításialkusz-cégnél teljesen természetes, hiszen abból él, hogy biztosítók termékeit közvetíti ki. Nyeresége pedig abból származik, hogy egy alkusz költségei – az üzletág sajátosságaiból fakadóan, ahol a tevékenységet nem terhelik jelentős rezsikiadások – általában jóval elmaradnak az árbevételétől.
Márpedig a Hungarikum a tavalyi évet 2 milliárd 584 milliós adózott nyereséggel zárta, ami csaknem 60 százalékos árbevétel-arányos profit. A cég három tulajdonosa – Mészáros Lőrinc és felesége, valamint a Keszthelyi Erik által száz százalékban birtokolt Keszthelyi Holding Zrt. – úgy döntöttek, hogy a nyereséget teljes egészében kiveszik a cégből, sőt, még a 4,5 milliós eredménytartalékot is. Annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány miatt a Magyar Nemzeti Bank kifejezetten azt ajánlotta, hogy a tulajdonosok az idén ne vegyék ki a nyereségüket a cégükből, vagy legalábbis az erről szóló döntést halasszák el szeptember 30-áig, amíg tisztulhat a kép a jövőről.
A biztosítási alkuszként akkor már éveken át tevékenykedő Keszthelyi Erik még 2010 májusában vásárolt üzletrészt a Hungarikum jogelődjében, az Optimál-GB Biztosítási Alkusz Kft.-ben, majd a tulajdonostársait kivásárolva 2012-ben annak egyedüli gazdájává vált. A céget 2015-ben keresztelte át Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.-re.
Mészáros Lőrinc a feleségével együtt 2018-ban szállt be a Hungarikumba, 50 százalékot vásárolva a Keszthelyi által 2015-ben alapított Keszthelyi Holding Zrt.-től (amely azonban 50 százalékot meghaladó szavazati joggal rendelkezik).
Keszthelyi Erik érdekeltsége az alapvetően állami vállalatok, részben önkormányzatok számára kiközvetített szerződések révén meglehetősen agresszíven terjeszkedett: míg 2014-ben még a tizedik legnagyobb hazai független biztosításközvetítő volt, addig ma már a német OVB-csoport magyar leánya mögött a második.
A Hungarikum a korábbi években több alkuszcéget is felvásárolt. 2019-es beszámolója szerint tavaly két tranzakciót hajtott végre: megvette a HUNPartner Kft.-t, míg az UFS Group Kft-ben 90 százalékos részesedést szerzett.
Az már az idei év fejleménye, hogy februárban az Agenta-Consulting Kft.-t HUNBankbiztosítás Közvetítő Kft.-re keresztelte át, alig két és fél hónappal később, május elején pedig a Takarék Csoport központi bankja, az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. 25 százalékos részesedést vásárolt a HUNBankbiztosítás Kft.-ben. A Takarékbankot – a beszállásáról kiadott közlemény indoklása alapján – az vihette rá az üzletre, hogy országos fiókhálózatában a harmadik negyedévtől immár nemcsak egy bizonyos, hanem akár valamennyi hazai biztosító termékét értékesítheti, lakosságit és vállalatit egyaránt.
A Takarék Csoport szerepvállalását ugyanakkor az is magyarázhatja, hogy – mint arról beszámoltunk – Mészáros Lőrinc közel 25 százalékban tulajdonos a CIG Pannónia Biztosítóban, s épp most készül arra, hogy megszerezze e cég többségét. Amelyet követően aztán ígéretes lehetőség nyílhatna meg a CIG előtt: értékesíthetné a termékeit a Takarékbank, MKB és Budapest Bank egyesüléséből majdan létrejövő megabank együttesen mintegy 1,9 milliót számláló ügyfelének.
Nem véletlen, hogy a Hungarikum már 2019 végén is csaknem 1,6 milliárd forintot tartott az e három bankból kettőnél – a Budapest Banknál és az MKB-nál – vezetett bankszámláján. A Hungarikum tavalyi éves beszámolójának kiegészítő mellékletéből ugyanakkor az is kiderül, hogy a társaság a vezető tisztségviselőnek 2019-ben havi 1 millió forint munkabért folyósított. Ez a vezető tisztségviselő pedig nem más, mint Keszthelyi Erik.
