Az őszi díjakcióval a Garantiqa újabb lendületet kíván adni annak, hogy a társaság kezességvállalása minél nagyobb arányban támogassa a beruházási hitelek, és az éven túli forgóeszközhitelek gazdaságba áramlását, ezáltal is kiszámíthatóbbá és biztonságosabbá téve a kkv-k hitelhez jutását – mondta az akcióval kapcsolatban Dr. Búza Éva vezérigazgató.
A díjakció lényege, hogy vállalkozások hiteleire kezességvállalást nyújtó Garantiqa október 8-tól kedvezményes díjjal vállal kezességet egyes hitelekhez: a társaság a kezességvállalási díjat 0,34 százalékponttal csökkenti az végéig beadott új kérelmek és kiváltásra vonatkozó igénylések esetében.
Biztonság, alacsony áron
A Garantiqa lépése a gyakorlatban azt jelenti, hogy a beruházási hitelek és a tartós - négy évnél hosszabb futamidejű - forgóeszközfejlesztési-hitelek esetében a kezességvállalási díj 1,04 százalék a hitelösszegére vetítve, a vállalkozásoknak azonban csak 0,3 százalékot kell fizetniük az állam által nyújtott kezességi díjtámogatásnak és a Garantiqa által biztosított díjkedvezménynek köszönhetően.
A Garantiqa kulcsszerepet játszik a hazai mikro- és kkv-szektor finanszírozásában: 2018-ban már minden ötödik kkv mögött a társaság kezességvállalása állt, idén pedig már elérte az 1000 milliárd forintot a garantált hitelek állománya.
A vezérigazgató kiemelte: a Garantiqa állami kezességvállalásával azok a mikro-, kis- és középvállalkozások is stabilizálhatják a pénzügyi helyzetüket és juthatnak hitelhez a bankoktól, amelyek amúgy nem vagy nem feltétlenül jutnának a működésükhöz, fejlesztéseikhez és növekedésükhöz szükséges forráshoz.
A működés kulcsa
A pénzügyi stabilitást pedig kiemelkedően fontosnak tartják a vállalkozások a Garantiqa megrendelésére a Századvég által készített kutatás szerint: a mikrovállalatok 89,5 százaléka, a kisvállalkozásoknak pedig a 97,6 százaléka a legfontosabb működési feltételként említette a pénzügyi stabilitást.
A kutatásban megkérdezett mikrovállalkozások idén beadott hitelkérelmeinek 27,3 százalékára mondtak nemet a bankok, ami emelkedést jelent a két évvel korábbi szinthez képest, amikor az elutasított hitelkérelmet aránya 20 százalék körül alakult. A kisvállalkozásoknál ezzel ellentétes változás következett be: az idei igényléseknek mindössze 3,7 százalékát nem fogadták el a bankok, szemben a 2017-es 7,8 százalékos aránnyal.
A további bővülésre van még tér: a hazai kkv szektor hitelpenetrációja lényegesen elmarad az Európai Unió átlagától, de még a V4-ekétől is. Az intézményi kezességvállalásnak így továbbra is fontos szerepe lehet a kkv-k növekvő hitelfelvételének elősegítésében.
