A március 15-i ünnepet megelőző rövid héten több kiemelkedő esemény is történt, melyek közül a legfontosabbakat ismét felidézzük.
Ami az idei költségvetésünket illeti, először az új nemzetgazdasági miniszter nevével fémjelzett módosító indítvány került a parlament elé, mely 10 milliárd forinttal növelné meg az idei évi hiányt, javarészt az adósságátvállalásokhoz kapcsolódóan. Aztán szerdán a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottsága újabb 10 milliárdos hiánynövelést eredményező módosítót nyújtott be, mely a települési önkormányzatok adósságkonszolidációjához kapcsolódó állami támogatást emelné 20 milliárd forintról 30 milliárdra.
Elszálló forintárfolyam
Már a múlt hét is gyengülő forintárfolyammal fejeződött be, a piac azonban hétfőn tovább folytatta a "támadást" a hazai deviza ellen, és hét közepére meghaladta a 307-es szintet, melynél rosszabb legutóbb tavaly nyár elején volt az árfolyam. (A magyar csődkockázat pedig öthavi csúcsára emelkedett a héten) Matolcsy úgy tűnik, játszmába kezdett és nem szólalt meg a héten, hogy nyugtassa a piaci hangulatot, és erősítse a forintot. Helyette megtette viszont Varga, aki hétfő délután bemutatkozó sajtótájékoztatót tartott, ám szavai hatása sajnos hamar elmúlt. Matolcsy helyett az új alelnök, Balog Ádám is próbálkozott némi szóbeli intervencióval szerdán, amikor azt mondta: nincs ok arrra, hogy gyorsítson a Monetáris Tanács a kamatvágás ütemén. (A kedden megjelent rendkívül alacsony inflációs adat ugyanis erre utaló piaci pletykákat gerjesztett). Egy nappal később pedig még egy kormánytag, Cséfalvay igyekezett segíteni a forintnak, amikor kifejtette, hogy a kormánynak nem érdeke a gyenge forint.
A hazai fizetőeszköz gyengülését kiváltó okok már egyébként túlmutatnak a Matolcsy által követendő, ám egyelőre még ismeretlen monetáris politikai irányon. Egyre több utalás hangzik el a lakosság újabb devizahiteles mentőakciójáról, melyekről részletek egyelőre még csak találgatások formájában látnak napvilágot. Kedden, Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó gazdasági fórumán tartott beszédében viszont már a kkv-k devizahitelének forintosításáról is említést tett, ami csak tovább növelte a piacok aggodalmát. Félő ugyanis, hogy egy újabb mentőakció ismét a jegybanki devizatartalék bevonásával történhetne. Ugyanekkor még azt is megerősítette a kormányfő, hogy az év második felében újabb munkahelyvédelmi akciótervet szeretne a kormány.
Háborúba kezdtünk az energiacégekkel
Orbánnak egyébként nem a kkv-k hitelének forintosítása volt a legnagyobb bejelentése a hét folyamán. Hétfőn a parlamentben napirend előtti felszólalásában nekiment a gázszolgáltatóknak, és minden magyar embert harcba hívott ellenük. Mint ismert ugyanis, előző héten a Fővárosi Törvényszék a Magyar Energiahivatallal szemben egy gázszolgáltatónak adott igazat. A döntés a kormányfő szerint botrányos volt. Éppen ezért a kormány újabb javaslattal fog előállni, és akkor a rezsicsökkentés mértéke még nagyobb lehet. Orbán szerint azért van erre szükség, mert a magyar áram-, és gázár a legmagasabb Európában, bár a statisztika ezt nem támasztja alá.
Hétfőn egyébként már a parlament elé is került egy javaslat, mely nagyobb hatáskörrel ruházná fel a Magyar Energiahivatalt, kedden elfogadtak egy törvényjavaslatot, miszerint tilos az energiacégeknek a különadók áthárítása, közben a bankok szinte mindegyike áthárította a tranzakciós illetéket. Pár órával későb Rogán megerősítette azt is, hogy bármi áron megvédik a rezsicsökkentési programot. Részben ez is lehet az oka, hogy a kormány aláírásgyűjtő akcióba kezdett, magyarán a lakosság felhatalmazását kérik a harc folytatására. Szerdán ismét a parlament elé egy rezsicsökkentésről szóló törvényjavaslat került, mely fogyasztónként 10 ezer forintos kötbért fizettetne azokkal a cégekkel, amelyek nem hajtják végre az előírt csökkentést.
A harc jegyében csütörtökön rendkívüli parlamenti ülést is tartottak, ahol elfogadták a MEH bővítésére vonatkozó javaslatot, így létrejött a Magyar Energetikai- és Közműszabályozási Hivatal, immár rendeletalkotási joggal, vagyis a cégek nem támadhatják bíróságokon a rezsicsökkentést. A döntés nyomán a Tigáz azonnal el is állt a pertől. A céggel kapcsolatos fontos hír még, hogy a német RWE nagy valószínűséggel megválik a TIgáz részesedéseitől. A Jabil Circuit közben stratégiai partnere lett a kormánynak, egy új mexikói gyorsétteremlánc peidg Budapesten terjeszkedik.
Felemás makroadatok
Ami a makroadatokat illeti, a rövid hét nem bővelkedett bennük, de annál fontosabbak láttak napvilágot. Hétfőn a januári előzetes külkereskedelmi adatot ismerhettük meg. A 356,7 millió eurós többlet 10,9 százalékkal marad el az egy évvel ezelőtti helyzettől, és már a harmadik olyan hónap sorrendben, amely rendre csökkenést mutat éves bázison. Kedden aztán jöttek az inflációs adatok: a februári 2,8 százalék immár az MNB inflációs céljánál is alacsonyabb, és egyben hét éve nem látott alacsony szintet is jelent. Az adat nyilvánosságra kerülését követően megjelentek olyan vélemények, mely szerint ez a Monetáris Tanácsot a korábbinál is merészebb lépésre ösztönözheti, és akár 50 bázispontos csökkenésről is dönthetnek. A szerdán megjelent, februári kamatdöntésről szóló jegyzőkönyv szerint egyébként voltak olyan tanácstagok, akik szerint az alacsony jegybanki alapkamat nem tudja beindítani a gazdasági növekedést. Hazai vonatkozásban még megismerhettük a részletes ipari adatokat is, melyek az előzetesnek megfelelően alakultak, az viszont kiderült belőlük, hogy Bács-Kiskun megye viszi a hátán a magyar ipart.
Ugyanakkor Európa ipara sem remekelt: a 2008-as válságot követő fellendülés után ismét egy lejtmenet alakult ki. Megtudhattuk még azt is, hogy 2012 negyedik negyedévében pedig a magyar munkaerő volt az, melynek egy órányi költsége az egyik legnagyobb mértékben emelkedett.
A héten nem a magyar piacot szerették
Ami a magyar tőzsdét illeti, hiába volt rövid a hét, jelentős eladói nyomás uralkodott, és a BUX index 3,97 százalékkal zárt alacsonyabban a hét eleji induló értékéhez képest. Az első három napon az OTP-papíroktól csak szabadultak a befektetők, és mindössze csütörtökön tudott ebből a veszteségből ledolgozni valamennyit a részvény. Így összességében 3,95 százalékos mínusszal zárta a négy kereskedési napot. Ennél is nagyobb pofont kapott a Mol, hiszen míg egy hete 17 745 forintot értek a papírok, most a hétvégén 16 660 forintot, ami 6,45 százalékos mínusznak felel meg. A Magyar Telekom 2,2, a Richter pedig 2,9 százalékos veszteséget kénytelen elkönyvelni. A hét nyertese az Egis volt, mely a négy nap alatt 2,67 százalékot erősödött.
mfor.hu
