7p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

Megújuló energiaforrások használatán túl a vállalatok több módon is csökkenthetik adatközpontjaik széndioxid-kibocsátását, miközben növelik számítási teljesítményüket. Az energiahatékonysági célok elérését biztosító stratégia és infrastruktúra kialakítása azonban szerteágazó szakmai jártasságot és nagy tapasztalatot feltételez.

A fejlett gazdaságok széndioxid-kibocsátása a két évvel ezelőtti 490 millió tonna után tavaly már csak 410 millió tonnával, azaz 1,1 százalékkal nőtt, annak ellenére, hogy bruttó hazai termékük eközben – a G20-as országok átlagát tekintve – 2,9 százalékkal növekedett. Bár teljes kibocsátásuk így is rekordmagas, 37,4 milliárd tonnára rúgott a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentései (az évente frissülő CO2 Emissions in 2023 és az új Clean Energy Market Monitor) szerint, a megújuló energiaforrások használatának és az elektrifikációnak köszönhető lassulás azt mutatja, nem szükséges, hogy a nagyobb teljesítmény a szénlábnyom hasonló növekedésével járjon.

Az informatikai és kommunikációs szektor szereplői élenjárnak a zöld technológiák alkalmazásában. Jóllehet a digitális szolgáltatások iránti kereslet gyorsan növekszik – az internet felhasználóinak száma 2010 óta a kétszeresére, forgalma pedig a 25-szörösére nőtt –, az energiahatékonyság folyamatos fejlesztésével az adatközpontok és adathálózatok áramfogyasztásának növekedését sikerült mérsékelni, így ma is a globális áramfogyasztás 1-1,5 százaléka köthető hozzájuk, külön-külön. A számításigényes munkaterhelések növekedésével azonban a nagy adatközpontok energiafogyasztása összességében így is évente 20-40 százalékkal emelkedett az utóbb időszakban.

Minthogy az iparágak további digitális átalakulásával, a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia, a blokklánc és a virtuális valóság, valamint más adatintenzív munkaterhelések térhódításával az adatközponti szolgáltatások iránti kereslet gyorsuló ütemben növekszik, az energiahatékonyság javítása és a szénmentesítés minden eddiginél időszerűbb, ha a világ a klímaváltozás elleni küzdelemben 2050-re kijelölt nettó kibocsátásmentességet szeretné elérni.

Érdemes az adatközponti korszerűsítés és optimalizálás megtervezéséhez és megvalósításához a helyi, a felhős és a hibrid környezetek terén egyaránt felkészült és tapasztalt rendszerintegrátor partnert választani.
Érdemes az adatközponti korszerűsítés és optimalizálás megtervezéséhez és megvalósításához a helyi, a felhős és a hibrid környezetek terén egyaránt felkészült és tapasztalt rendszerintegrátor partnert választani.
Fotó: Depositphotos

– Amikor zöld adatközpontokról beszélünk, elsőként érthetően a fenntartható energiafelhasználásra gondolunk, mivel az utóbbi években az ilyen irányú fejlesztéseket a környezettudatosság mellett a megugró energiaköltségek is sürgették – mondta Szedlár István, a teljeskörű infrastruktúra megoldásokat szállító Kontron Hungary Kft. vállalati platformok üzletágának vezetője.

– Ma már ehhez olyan innovatív megoldások palettájáról választhatnak a vállalatok, mint a vezérelt levegőáramoltatás, a vízhűtés, az intelligens áramelosztás és a helyi, megújuló energiaforrások kiaknázása. Az energiahatékonyság azonban csupán egy az adatközpont teljes környezeti lábnyomát meghatározó tényezők közül.

Optimalizálástól kezdve automatizáláson át az újrahasznosításig

Az informatikai vezetők ugyanis a hardverinfrastruktúra és a szoftverplatformok optimalizálásával, az erőforrás-kezelés automatizálásával, az eszközök életciklusának menedzselésével és újrahasznosítással is jelentősen javíthatják rendszereik hatékonyságát, tovább csökkenthetik informatikai környezetük költségeit és szénlábnyomát.

Adatközponti infrastruktúra tervezésekor a változó erőforrásigények kiszolgálásán túl a redundanciát is biztosítani kell a szolgáltatásfolytonosság fenntartásához. A hardverkörnyezet optimalizálásakor érdemes ezért mérlegelni a legfrissebb technológiákkal elérhető előnyöket. A legújabb fejlesztésű szerverek nagyobb számítási kapacitása lehetővé teszi a kiszolgálószám dinamikus csökkentését, a legkorszerűbb tárolókkal pedig az adatsűrűség növelhető, ami a felhős adattárolás rugalmasságával is kiegészíthető.

Szoftver- és platformoptimalizálással, beleértve az operációs rendszerek, adatbázisok, virtualizációs és konténerizációs platformok, a rajtuk futó alkalmazások optimalizálását is, az adatközponti hardvererőforrások lehető leghatékonyabb felhasználását biztosítjuk – mondta Szedlár István.

– Közismert, hogy minél több virtuális gépet futtatunk egyetlen fizikai kiszolgálón, annál jobb kihasználtságot érünk el, és csökkenthetjük a hardverek számát. A konténerizációs platform pedig az alkalmazások izolálásával segíti a hatékonyabb erőforrás-méretezést. Az adatbázis optimalizálásával, például a lekérdezések vagy a séma finomhangolásával szintén javíthatjuk a teljesítményt.

A mind összetettebb felépítésű adatközpontok felügyelete ma már elképzelhetetlen az erőforrások változásait folyamatosan figyelemmel követő monitoring alkalmazások nélkül. A fejlett monitoring nemcsak figyeli az adatközpont minden elemét, hanem mesterséges intelligenciával működésüket is elemzi, így előre jelzi a várható problémákat.

Automatizálhatjuk a mindennapi üzemeltetési feladatokat és a problémák megelőzését célzó beavatkozásokat is, előre definiált szabályok mentén a rendszer ugyanis biztonságosan, emberi beavatkozás nélkül változtat az erőforrásokon, azokat orkesztrálja – mondta a Kontron szakértője. – A szoftveralapú adatközpont (SDDC) menedzsment folyamatos kontrollt gyakorol a hardver és szoftver erőforrások felett egy központi szoftverréteg segítségével, amely automatikusan fenntartja a szerverek, tárolók és hálózati erőforrások maximális hatékonyságát.

Hozzátartozik az adatközpontok „zöldítéséhez” az eszközök teljes életciklusának kezelése is, ami a hardver környezetkímélő szállítását, üzembe helyezését, üzemeltetését, bővítését ugyanúgy magában foglalja, mint a lecserélés utáni újrahasznosítást. Az éles környezetből kivont eszközöket sok esetben át lehet sorolni másodlagos, például tesztelési célokra. A legtöbb gyártó új hardverhez adott 3-5 éves garanciája általában kiterjeszthető még néhány évvel, némelyikük alkatrész cseregaranciát is biztosít a hivatalos garanciaidőn túl. Egyre több szállító a lecserélt eszközöket is visszavásárolja, és felújítás után továbbértékesíti, illetve gondoskodik az elektronikai hulladék újrahasznosításáról.

Adatközpont-zöldítés hibrid környezetben

Mindezen célokat egyszerre és könnyebben érhetik el a vállalatok szolgáltatásként használható adatközponti infrastruktúrával, ami a HPE GreenLake portfóliójában egyedülálló módon a hazai piacon is teljes egészében hozzáférhető. Ebben a modellben a testre szabott szerződésben meghatározott alapkapacitásért fizetnek díjat a vállalatok, de a rendszerek eleve további kapacitást is tartalmaznak, amely az időszakonként vagy ad hoc jelentkező csúcsterhelés, illetve újabb üzleti igények kiszolgálásához egyszerűen bekapcsolható használat alapú díjelszámolás mellett. Amikor az eszközök életciklusuk végéhez érnek, a szolgáltató újgenerációs megoldásra cseréli őket, és újrahasznosításukról is gondoskodik.

– A modell a zöld IT legmodernebb megközelítése, amelyben az infrastruktúra dinamikusan, gyorsan és rugalmasan a tényleges igényekhez illeszthető és ez egy központi felületen keresztül folyamatosan nyomon követhető, mérhető – mondta Szedlár István.

– Az energiahatékonyság növelésén és a szénlábnyom csökkentésén túl az üzletnek is olyan agilitást ad, amely a digitálisan átalakuló gazdaságban egyre inkább nélkülözhetetlen a versenyképességhez.

Érdemes ezért az adatközponti korszerűsítés és optimalizálás megtervezéséhez és megvalósításához a helyi, a felhős és a hibrid környezetek terén egyaránt felkészült és tapasztalt rendszerintegrátor partnert választani. A megcélzott hatékonyságot a vállalatok ugyanis akkor érik el, ha adatközponti infrastruktúrájuk átalakítását, korszerűsítését és bővítését célzó fejlesztéseiket hosszabb távra, 3-5 évre kidolgozott stratégia mentén valósítják meg.

– A meglévő adatközponti környezet optimalizálásához alapos felmérés szükséges. Ez legkevesebb egy, de inkább két-három hónapot vesz igénybe, ugyanis az erőforrás-felhasználás méréséhez is idő kell – mondta a Kontron szakértője. – A felmérés eredménye egy kész megoldási javaslat, amelynek jóváhagyását követően egy hónap alatt elkészítjük a korszerű, optimalizált rendszer tervét, és az implementációt is hasonlóan rövid idő alatt elvégezzük.

Annak függvényében, hogy a korábbi környezetben milyen korú eszközök működtek, az erőforrás- és energiahatékonyság terén 15-20, de akár 30-40 százalékos megtakarításra számíthatnak az adatközpontjukat modernizáló és zöldítő vállalatok.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!