A Klasszis Média által rendezett csütörtöki ESG-konferencia második panelbeszélgetése a Világgazdasági Fórum egyik felmérésének ismertetésével kezdődött, mely kimutatta, 103 nagyvállalat fenntarthatósági vezetőjének 63 százaléka szerint a globális fenntarthatósági előrelépés a következő évben stabil marad vagy felgyorsul. A legjelentősebb üzleti hajtóerő a világos üzleti üzenet és a megtérülés, illetve ezen nagyvállalati vezetők körében nem az ambíció a kérdés, hanem maga a végrehajtás és annak a nehézségei – vetette fel Fehér Sándor.
Sarkadi-Faragó Edit szerint a fenntarthatóság kérdésében most már jóval pragmatikusabb a vezetői hozzáállás, ugyanis már nem marketingcéllal költenek erre a célra.
„Tehát nekem már nem elég azzal odamenni hozzájuk, hogy hú, ekkora a karbonlábnyomod, hanem most már nagyon konkrétan meg kell mondani, hogy erre költesz, mi a megtérülés, és miért jó ez a vállalatnak” – mondta a nagyvállalati vezető.
Szerinte nincs negatív változás, a marketingmegközelítéstől való eltávolodás jobb lehetőséget biztosít arra, hogy a fenntarthatóság beépüljön az üzleti döntésekbe, ugyanis a megtérülés is fontos kérdés lett.
Fotó: Klasszis Média/Dala Gábor
Lovas Gabriella hozzátette, korábban a CSRD (Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv), azaz uniós jogszabályi előírások követelték meg a fenntarthatóságra törekvést, akkor 50 ezer vállalkozás, valamint az ő beszállítóik voltak kénytelenek ezzel foglalkozni. Ezt azonban felváltotta az Omnibus, ami egyszerűsítette a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat, így ebből az 50 ezer vállalkozásból jóval kevesebb érezte továbbra is fontosnak.
„Meg kellett tanulni a piacnak ezt az új nyelvet, ugyanis el kell tudni adni a fenntarthatóságot”
– mondta a szakértő.
Fehér Sándor is alátámasztotta ezt, mint mondta, az MGFÜ ügyfelei is akkor vesznek részt ilyenben, ha van valami konkrétum, versenyképesség, hozzáadott érték alapú megközelítés.
Sarkadi-Faragó Edit ismertette, az ő megrendelőik azt is szeretnék látni, termékszinten most mekkora a karbonlábnyomuk, a BT szolgáltatása után mekkora lesz ez, illetve hogy a BT segítségével hogyan tudják ezt csökkenteni. Megjegyezte, szolgáltatások esetén ezt nem egyszerű kiszámítani, ezért ügynökségek, tanácsadó cégek segítségét veszik igénybe ennek transzparens kiszámításához. Hozzátette, az angol piacon a társadalmi szempont is felértékelődik, elvárás lett a vállalatok felé, az angol közbeszerzéseknél be kell mutatni, milyen értéket teremtenek például a helyi közösségek felé.
Lovas Gabriella újrakeretezést érez: úgy véli, a zöld projektek már nem élveznek prioritást, azokat ugyanolyan megfelelési követelményeknek vetik alá, mint más projekteket. Sőt – fogalmazott – „leesett a prioritási lista végére, vannak fontosabb dolgok: a védelem, az energiaproblémák a geopolitikai problémák”. A szakértő úgy látja, az egyik módszer, hogy a gazdasági és a fenntarthatósági vezetőnek megvitatja ezeket, és a fenntarthatósági vezetőnek a pénzügyi vezető nyelvén kell bebizonyítania, megéri a zöld beruházás. A másik módszer az, hogy le kell vezetni a pénzügyi vezetőnek, mekkora profittól esnek el, ha a fenntarthatósági kiadást nem valósítják meg. A fenntarthatósági szakember egy tanulmány idézve három vesztségtípust vázolt fel:
- a „fekete hattyú”, amikor egy nagy esemény, például az aszály okoz kárt;
- az „ezer apró vágás”, amikor több kisebb esemény adódik össze, például az egyik beszállítónál adódik zavar;
- a legérdekesebb megoldás pedig az, amikor kivárják, hogy hátha a rossz elmúlik.
Fotó: Klasszis Média/Dala Gábor
Sarkadi-Faragó Edit úgy vélte, az angolok vagy Európa más részei előrébb járnak, mint Magyarország. A pénzintézetek befolyással bírnak a vállalatokra, segíteni tudják ESG-törekvéseiket, új beruházásokat inspirálnak, a kockázatokat pedig kiszűrik, emellett pedig erősíti az ügyfélkapcsolatot is. Közölte, van olyan bank is, melynek karbonkalkulátora is van, náluk a BT-nél szintén van ilyen kalkulátor, és úgy döntöttek, együttműködnek: átjárhatóvá teszik a két eszközt, emellett együtt tartanak előadásokat közös ügyfeleiknek, és segítenek nekik elérni fenntarthatósági céljaikat.
A BT-nél az új hálózati eszközökkel jelentős energiamegtakarítást is elértek, ezzel ösztönzik a többieket is hasonló beruházásokra – tette hozzá a nagyvállalati vezető.
Lovas Gabriella arról panaszkodott, most, hogy kevesebb cégnek kötelező a CSR, a bankoknak a kockázatkezeléshez szükséges fenntarthatósági adatokat nehezebb összeszedni, ez pedig se a pénzintézeteknek, se az ügyfeleknek nem jó. Azt kérte, minél több kis- és középvállalkozó töltse ki önként ezeket a kérdőíveket.
Fehér Sándor ehhez csatlakozva azt mondta, az önkéntességi sztenderdet ők is szeretnék minél több, fenntarthatósági jelentés elkészítésére nem kötelezett vállalkozással megismertetni.
Fotó: Klasszis Média/Dala Gábor
A víz mint üzleti kockázat hasonló utat jár be, mint a karbon: eleinte csak a jobban érintett cégek foglalkoztak vele, de most már mindenkinek fontos – mondta Sarkadi-Faragó Edit. Ismertette, a BT hálózati infrastruktúrájának megújításában is a vízfelhasználás volt az egyik kulcskérdés. Közölte, azokat a vállalkozásokat választották a kiírt tendereken, akiknek a vízfelhasználása a legkisebb volt. Emellett „saját házuk táján” a használt vizet magasabb arányban hasznosítják újra, sőt szenzorokkal figyelik a vízfelhasználását, amin hat év alatt 11 millió fontot takarítottak meg.
Lovas Gabriella egy esettanulmányról számolt be, ami egy andalúz nemzeti parkról szól. Mellette „szomjasepret” termesztenek, ami illegális kútfúrással jár, ez pedig elkezdte a parkot kiszárítani. A termény ellen Németországban bojkottot helyeztek kilátásba, pedig az andalúz kormány már a legalizálást szerette volna jogszabályba írni.
A természettől, a víztől való függőség miatt Németországban alakult ki üzleti kockázat, ezek nem állnak meg országhatárnál
– mutatott rá a szakember.
Végszóként Sarkadi-Faragó Edit a különböző szektorok, különböző vállalatok között az együttműködést, Lovas Gabriella pedig a jogszabályi kiszámíthatóságot nevezte meg a fenntarthatóság legfontosabb sarokpontjának.
A konferenciáról szóló beszámolónkat itt olvashatják:
A rendezvényen a Klasszis Média díjazta a legjobb fenntartható befektetésialap-kezelőket is, a győztesekről itt számoltunk be:
