Elszáradt napraforgó és kukorica, kiszáradt termőföldek látszanak azokon a fotókon, amelyeket a romániai Arad megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője, Adrian Alda tett közzé – számolt be a Telex. A képek a magyar–román határ romániai oldalán, többek között Nagylak környékén készültek, de a sorozatba bekerült egy fotó a Békés megyei Mezőhegyesről is.
Alda szerint egyes földeken már nem egyszerűen gyengébb termésről van szó:
a kár eléri a 90 százalékot, néhol pedig megközelíti a 100 százalékot.
Augusztus 25-ig 995 bejelentés érkezett az aszály miatt károsodott tavaszi vetésekről, összesen 23 122 hektárról.
A legsúlyosabban a kukoricát és a napraforgót érintette a szárazság, de lucerna-, cukorrépa-, szója- és zöldségföldeken, illetve szőlőkben is jelentettek károkat. Különösen sok bejelentés érkezett Arad megye nyugati, Magyarországhoz közeli részéről. A kárfelmérés még tart, így a mostani adatok nem jelentik a végső mérleget.
A határ magyar oldalán sem sokkal jobb a helyzet. A HungaroMet hétfői értékelése szerint az Alföldön az elmúlt harminc napban sokfelé 10 milliméternél is kevesebb csapadék hullott, a kukorica és a napraforgó pedig javarészt már elszáradt. Az ország nagy részén a talaj továbbra is rendkívül száraz, a múlt heti esők csak kisebb területeken enyhítették az aszályt.
Raskó György agrárközgazdász már az augusztus eleji hőhullám idején arról beszélt a Klasszis Podcastben, hogy a magyar kukoricaföldek nagy része megsemmisült.
Arad megyében ráadásul nem a tavaszi növényekkel kezdődött a probléma. A gazdák korábban már közel 80 ezer hektárnyi őszi vetésben is jelentettek aszálykárt, a helyszíni felméréseken 30–70 százalék közötti károsodást állapítottak meg. Alda szerint Arad 2026-ban az aszály által legsúlyosabban érintett romániai megyék közé tartozik.
A szárazság jóval nagyobb térséget érint a határ menti Arad megyénél. Magyarországon főleg az Alföldön alakult ki súlyos mezőgazdasági aszály, Romániában pedig a Bánságban, a Körösvidéken, Máramarosban és Erdély nagy részén is jelentős a vízhiány az öntözetlen kukoricaföldeken. A román meteorológiai szolgálat szerint a száraz talaj és a magas hőmérséklet miatt sárgulnak és száradnak a növények, felgyorsul az érés, ami a termés mennyiségét és minőségét is rontja. A helyzet régiónként eltérő, de a magyar Alföldtől Partiumon át Erdélyig ugyanannak a hosszan tartó száraz és forró időszaknak a következményei látszanak.
