Biztosan a parlamenti képviselők is tudják, hogy a földművelés nagyon kiszolgáltatott az időjárásnak, de szerencsére 2025-ben a hazai mezőgazdaság teljes kibocsátása 4,4 ezer milliárd forint felett alakult, ez 6,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A bővüléshez a teljes termelési árszínvonal 10, továbbá az állattenyésztés volumenének 2,5 százalékos emelkedése járult hozzá a KSH adatai szerint. Az agrárium termelési volumene 3,6, ezen belül a növénytermesztésé 8,7 százalékkal esett vissza. A korai és késői tavaszi fagyok, a csapadékhiányos időjárás, a nyári légköri és talajaszály egyrészt hátráltatták a növénytermesztést, főként a kapásnövények fejlődését, a gyümölcsfák virágzását és beporzását, másrészt a takarmánytermesztésen keresztül visszafogták az állattenyésztést is.
Ennek ellénére a honatyák tavaly is vállalták a kockázatokat és a vagyonnyilatkozataik alapján többeknek sikerült több hektárral bővíteniük az uradalmukat. Változatlanul Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke a parlament szántóbajnoka, a maga 250-270 hektárjával letaszíthatatlannak tűnik a trónról. Tavaly nem gyarapodott a birodalom, a legnagyobb bevásárlásokat még 2023-ban letudta a politikus. Az RTL híradója számolt be arról 2023-ban, hogy Bánki Erik fideszes parlamenti képviselő több mint száz hektár földet vett összesen 205 millió forintért Mohács környékén. A képviselő ráadásul eddig is használhatta ezeket a földeket, vonatkozó haszonbérleti szerződéseit nem sokkal a vásárlás előtt újították meg húsz évre, 2043-ig. Emiatt nem lett volna feltétlenül sürgős azonnal kiadnia több száz milliót. A Fidesz-frakció szerint Bánki Erik bankhitelből vette meg ezeket.
A parlamenti szántóbajnokság második és harmadik helyéért viszont ádáz verseny folyik Lázár János építési és közlekedési miniszter valamint Szabó Zsolt, a Fidesz Heves megyei képviselője között. Számításaink szerint ők ketten lépik még át a 200 hektáros álomhatárt. A miniszter tavaly nem növelte amúgy is jelentős földbirtokainak számát, így továbbra is nagyjából 203 hektárral büszkélkedhet. A legutóbbi adásvételek 2024-ből valók, például Lázár János vett 7 hektár földet Hódmezővásárhely külterületén, a batidai vadászkastélyként ismert nagyréti vendégház mellett. A terület 39,23 millió forintba került.
A plusz néhány hektár szántó megvásárlása azonban így is elég volt ahhoz, hogy 2024-ben a második legnagyobb szántóbirtokos legyen a Tisztelt Házban. Addig a szintén a 133 kormánypárti képviselő közé tartozó Szabó Zsolt volt a második, de 2024-ben nem tudta növelni a birtokát, így megragadt 197 hektárnál. A hatvani képviselő azonban 2025-ben kicsit felzárkózott, és sikerült kicsivel 200 hektár fölé jutnia. Vagyonbevallása szerint Hatvan környékén 10,8 hektárról 12 hektárra növekedett a szántója, Szuha falunál pedig 8 hektárról 9 hektárra. Ha pedig azt is ide számoljuk, hogy Boldog településnél 16 hektáros lett a rét besorolású ingatlana, akkor bőven 200 hektár fölött jár Szabó Zsolt birtokrendszere, és visszaelőzhette Lázár Jánost. A rét hivatalosan állandóan füvet termő telek, melynek lekaszált termését mint szénát értékesítik. A rét jogi értelemben a termőföld egyik művelési ága.
A képviselőről az Átlátszó írt korábban terjedelmes cikket, amiből kiderült: 2015-ben vásárolt szántót és majorságot Szabó Zsolt, akinek jelentős földterületei vannak Heves és Nógrád megyében is. Komoly tapasztalattal rendelkezik, hiszen 2010-óta megszakítás nélkül az országgyűlés tagja. 2006 és 2010 között Hatvan település önkormányzati képviselője, 2010 és 2014 között pedig Hatvan polgármestere. 2014 és 2018 között a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára volt.
Az első tízben egyetlen ellenzéki képviselő szerénykedik Mellár Tamás (Párbeszéd) személyében, de neki is már rég 22 hektár szerepel a nevén, egy négyzetcentit sem rakott hozzá. A volt jobbikos Balassa Péter Sárvár környkén résztulajdonosa lett 2 hektár erdőnek. A volt LMP-s Keresztes Lóránt pedig egy 25 négyzetméteres présház felét szerezte meg a mecseknádasdi birtokánál.
Magyarországon egy hektár szántóföld átlagára 2024-ben meghaladta a 2,3-2,4 millió forintot, az áremelkedés pedig folyamatos.
Az egyes régiók közötti eltérések a KSH ábráján láthatóak:
