Döbbenetes következménye lett az idei „évszázad aszályának” és a baljós növényvédelmi helyzetnek a dió piacán. Miközben például a Tescoban kilónként kevesebb mint négyezer forintért kínálták a kurrens, csont nélküli marha lábszárat, a Budapesti Nagybani Piacon a hazai tisztított diónak négy és félezer forint a termelői ára. Még a másik karácsonyi csemege, a gesztenye is csak fele ennyibe, 2500 forintba kerül. A hazainál még a kínai (3000 forint/kilogramm) és a lengyel tisztított dióbél (2700 forint/kilogramm) is nagyságrenddel olcsóbb az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) zöldség-gyümölcs piaci jelentése szerint.
Bár félő, a drámai diódrágulás durva fordulatot hoz majd a karácsonyi bejgli piacán is, a szakembereket nem lepték meg a történések. A rendkívüli szárazság mellett ugyanis egy agresszív inváziós kártevő, a nyugati dióburok-fúrólégy pusztítja a termést a kiskertekben és a dióültetvényekben. A hatalmas kárt láthattuk is ősszel a kiskerti övezetekben sétálva, mert a légy nyűvei által megfúrt, használhatatlanná vált dió burka megfeketedik, akár le sem hullik, sokfelé még most is ott éktelenkedik a fákon.
„Érdemes összeszedni a beteg termést, mert a lárvák még élnek és a talajba furakodnak, bebázódva áttelelnek. Jövő nyáron találkozunk velük újra” – erre figyelmeztet bejegyzésében Zsigó György növényvédő mérnök, a Magyar Növényvédelmi Társaság Növényvédelmi Klubjának titkára. A szakember szerint ugyanis a fa alatt feketedő diószemekben még mindig megtalálhatjuk a diólégy nyűveit. A légy rágása pedig utat nyitott a baktériumoknak, amelyek így bejutnak a csontos héj alá. Ezért azt javasolja, a termelők minél gyorsabban szedjék fel a lehullott termést és bontsák ki a barnuló, rothadó burokból. A fertőzött kopáncsot (héjat) pedig távolítsák el a kertből.
Az USA és Mexikó területéről származó nyugati dióburok-fúrólégy az 1980-as évek elején jelent meg Európában, 2011-ben Magyarországon Kőszeg körzetében. Azóta országszerte elterjedt és egyre nagyobb pusztítást végez.
Fotó: DepositPhotos.com
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szerint a légy akár ötven százalékos kárt is okozhat a dióültetvényekben. Gyors terjedését és felszaporodását – a hivatal fertőzésről kiadott közleménye szerint – Európa éghajlati adottságai és tápnövényének széleskörű előfordulása segíti.
A diólégy pusztítása és a szárazódó klíma tovább gyorsította a hazai diótermesztés keserves átalakulását. Bár az elmúlt több mint tíz évben a támogatás hatására hatezerről több mint kilencezer hektárra nőtt a hazai termőterület, a hozam így sem bővült: mindössze hat és félezer tonna. Azért, mert a területnek csak az egyharmadát, alig háromezer hektárt művelnek intenzíven, és sok az elhanyagolt ültetvény.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai alapján a hazai termésátlag sok esetben így a hektáronkénti egy-másfél tonnát sem éri el, ennek másfélszerese a külföldi versenytársak átlaga. Az extenzív helyett ezért intenzív termesztést, fejlesztést, illetve a (klímaváltozással szárazodó) termőhelyekhez jobban illő fajtákat és hatékony növényvédelemet javasolt a kamara.
