A tőzsdére menetel egyre inkább az úgynevezett feltörekvő piacok cégei körében népszerű: az Ernst & Young nemzetközi tanácsadó cég szerint az elsődleges kibocsátások, az úgynevezett IPO-k világpiacán az elmúlt negyedévben 40 százalékos részt hasítottak ki a nagy feltörekvő államok, így Brazília, India, Kína és Oroszország vállalkozásai.
Ezen országokból június-szeptember időszakban összesen 118 vállalkozás jelentkezett tőzsdei megmérettetésre és 27 milliárd dollár értékben kínáltak megvételre részvényeket. Az idei első háromnegyedévben az ilyen tőzsdei akcióik összértéke elérte a 75 milliárd dollárt, azaz a tavalyi év azonos időszakához képest megkétszereződött, idézte az MTI a felmérést.
A tanácsadó egyik szakértője szerint elsősorban azért csapott magasra a feltörekvő nagy államok IPO-hulláma, mert a nagy ütemű növekedés gyorsan növeli a finanszírozási igényeket is.
A jól csengő adatok sajnos a hazai piacon mit sem érnek. A BÉT alapításának 17. évfordulójára rendezett konferencián a tőzsde elnöke, Szalay-Berzeviczy Attila is hangot adott annak a véleményének, hogy kevés az az új tőzsdei bevezetés, emiatt a hazai börze egyre inkább versenyhátrányba kerül a fő vetélytársakkal szemben. A számok persze mindennél többet mondanak, míg a régió legfontosabb piacán, a lengyel tőzsdén közel 350 részvény (köztük számos külföldi cég papírja) forog, addig tőzsde megalakulása óta 95 részvényt vezettek be a BÉT-re, és 55-öt vezettek ki.
