RÓNA PÉTER CIKKE A NÉPSZAVÁBAN ÉRDEKES KÉRDÉSEKET VET FEL, AMELYEKHEZ IGENIS VAN MIT HOZZÁFŰZNI!
A CIKKBEN A SZERZŐ MEGINDOKOLJA, HOGY MONETÁRIS TANÁCS KÜLSŐ TAGJAI MIÉRT SZAVAZTÁK LE AZ ELNÖKÖT ÉS STÁBJÁT ...
„A jelenlegi árfolyamszint középtávon kedvezőtlenül hathat a magyar bankrendszer portfolió-minőségére” – jól tükrözi az MNB hagyományos érzékenységét a bankok jóléte iránt. Sebaj, ha a bankok ostoba hitelpolitikájukkal a csőd szélére kergették családok százezreit, az MNB gondoskodik arról, hogy az abból fakadó károkat ne a bankok, hanem a nemzetgazdaság fizesse meg.
A GONDOLATMENET FOLYTATÁSA MÉG ÉRDEKESEBB, HISZEN NEM A FELELŐTLENEKET, AZ ÁRFOLYAMKOCKÁZATOKAT FIGYELEMBE NEM VEVŐ "TUDATLANOKAT" SÚJTJA:
Emeljünk tehát kamatot abban a reményben, hogy attól visszaerősödik a forint, és a devizahitelek nem dőlnek be. És ki fizeti meg a megemelt kamatot? Hát a nemzetgazdaság mindazon része, amelyik nem devizában, hanem forintban adósodott el.
A KAMATSZINT ÉS AZ ALAPKAMAT A TŐKEBEFEKTETŐKNEK VONZÓVÁ TEHET UGYAN EGY ORSZÁGOT, AMELYTŐL ELFORDULTAK - ÁTMENETILEG -, DE EGYÚTTAL AZ ÁLLAM ÉS A REÁLGAZDASÁG, SŐT A LAKOSSÁGI SZEKTOR FINANSZÍROZÁSÁT DRÁGÍTJA..
PARADOX MÓDON, A VÉLEMÉNYEM SZERINT AZ ALAPKAMAT AZ ÁLLAMPAPIROK ÁRFOLYAMÁT NEM VISZI ANNYIVAL FELJEBB...
AZ ÁLLAMPAPIROK IRÁNTI KERESLETET AZ ORSZÁG IRÁNTI BIZALOM, KISMÉRTÉKBEN AZ ORSZÁG MINŐSÍTÉSE BEFOLYÁSOLJA ! SZERINTEM A BEFEKTETÉSI ILLETVE HOZAMSZERZÉSI CÉLBÓL TÖRTÉNŐ (ÁLLAM)KÖTVÉNY VÁSÁRLÁS A VISSZAFIZETÉS KOCKÁZATÁT ÁRAZZA.(A HITELMINŐSÍTŐK OLYKOR VISZONT "HAZABESZÉLNEK" ÉPPÚGY, MINT AZ ÁRFOLYAMPROGNÓZISOK - A HIRHEDT "CÉLÁRFOLYAM"... ESETÉBEN)
MÁRPEDIG, HA EGY ORSZÁG A TŐKEBEFEKTETÉS ÉS A TŐZSDEI SPEKULÁCIÓ SZEMPONTJÁBÓL KEDVEZŐ MEGÍTÉTÉLÉS ALÁ ESIK... AKKOR AZ ÁLLAMPAPIROKRA LICITÁLNAK - NEM KELL A KIBOCSÁTÁST FELFÜGGESZTENI.
UGYANAKKOR MAGYARORSZÁG NYÍLT GAZDASÁGA NEMCSAK AZ EXPORTBAN MUTATKOZIK MEG! AZ ORSZÁG IMPORTIGÉNYE, MIND LAKOSSÁGI, MIND BERUHÁZÁSI TÉREN - DE AZ EXPORTCIKKEK ALAPANYAGÁBAN, ALKATRÉSZIMPORTJÁBAN IS JELENTKEZIK - AMI EZUTÓBBI ESETBEN PÓTLÓLAGOS FORGÓESZKÖZ-FINANSZÍROZÁST FELTÉTELEZ.. MIVEL A KÉSZÁRU KIBOCSÁTÁS ÉS FIZETÉSI FELTÉTELEK EZT INDOKLTTÁ TESZIK - RÉSZBEN A REALIZÁLÁS KÉSLELTETÉSE, A FORGÁSI SEBESSÉG ROMLÁSA, A FIZETÉSI FEGYELEM LAZULÁSA MIATT.
RECESSZIÓBAN AZ INFLÁCIÓS VESZÉLY AZÉRT KISEBB, MERT MÉG A REÁLIS ALAPANYAG- ILLETVE ALAKATRÉSZÁR-EMELKEDÉS SEM ÉPÍTHETŐ BE A KÉSZTERMÉK PIACI ÁRÁBA, BELFÖLDÖN MEG PLÁNE!
OLYKOR MÉG AKCIÓZNI IS KELL, ÁRENGEDMÉNNYEL - HORRIBILE DICTU - BEKERÜLÉSI ÁR ALATT IS KELL ÉRTÉKESÍTENI A FENNTARTHATÓ FINANSZÍROZÁS ÉRDEKÉBEN - KÜLÖNÖSEN MAGAS HITELKAMAT-SZINT MELLETT.
(NAGYOBB VESZTESÉG A KAMAT VAGY ÁRFOLYAMVESZTESÉG, MINT AZONNALI ÁRLESZÁLLÍTÁS ÉS AZ ÍGY NYERHETŐ CASH!)
Amikor egy intézmény, szervezet vagy vállalat irányító testületének minden külső tagja egyhangúan leszavazza a menedzsmentet, valamire való helyeken a menedzsment távozik. Nincs az a jegybank elnök a világon, aki egy ilyen szavazatot túlélhetne. De nincs még egy országgyűlés sem, amely az itt leírtak mellett szó nélkül elmenne. Miért, hogyan történhet ez meg Magyarországon?
A megszorító intézkedésekre szükség van – mondja most már szinte mindenki – mert a társadalom túl sokat kap és a tőke túl keveset. Szerintük az állam túl sokat vesz el a versenyszférától, hogy aztán azt a rengeteg pénzt, amit elvett olyan célokra és olyan emberekre fordítsa, amik és akik arra nem érdemesek. De ez nem így van. A bankok és a pénzintézetek egy negyedév alatt többet keresnek, mint amennyit a javasolt megszorító intézkedések elvonnak a nyugdíjasoktól és a családoktól. Óriási, nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magas profitrátájuk az MNB eddigi tudatos monetáris politikájának a következménye, amely biztosítja számukra az Európában példátlanul magas reálkamatot és kamatrést. A banklobby szerint a magas kamatra azért van szükség, mert nélküle a költségvetés hiánya nem finanszírozható.
HOGY VISZONYULNAK A BANKOK A REÁLSZFÉRÁHOZ, A BERUHÁZÁSHOZ, A TERMELÉS FINANSZÍROZÁSÁHOZ ILLETVE A TISZTÁN LAKOSSÁGI FOGYASZTÁSHOZ?
A MAGAS HITELKAMAT FÉKEZŐLEG HAT A GAZDASÁGRA, NYOMÁST FEJTENE KI AZ ÁREMELÉS IRÁNYÁBA, DE EZ MOST LEHETETLEN...
A BETÉTI KAMATOK ÉS HOZAMOK NEM KÖVETIK A HITELKAMATOK EMELKEDÉSÉT LINEÁRISAN, ÍGY ELŐFORDUL, HOGY A BANKOK HITELEZÉSÉT A BETÉTI ÁLLOMÁNY CSÖKKENÉSE FÉKEZI.
EZ ARRA IS VISSZAVEZETHETŐ, HOGY A LAKOSSÁG, DE A VÁLLALATOK IS FELÉLIK A TARTALÉKAIKAT, NINCS MIT FELHALMOZNIUK.
A BANKOK PROFITÉHSÉGÉT AZ ELSZENVEDETT VESZTESÉGEK CSAK FOKOZZÁK!
A BIZALOMVESZTÉS MIATT SEM EGYMÁSNAK, SEM A REÁLGAZDASÁGNAK NEM SZÍVESEN HITELEZNEK..
HOLOTT... A KIHELYEZETT PÉNZ A MARZSINOK MIATT AMÚGY A PROFITOT NÖVELI.
Az elmúlt néhány hónap fejleményei a napnál is világosabbá tették, hogy a magyar gazdaság képes kitermelni azt a külkereskedelmi mérleg többletet, amely elégséges lehet az adósságspirál elkerüléséhez, ha az MNB békén hagyja a forintot, azaz engedi, hogy az árfolyam a 300Ft/euró szint körül mozogjon. Ez az árfolyamszint ugyanis a vártnál jóval nagyobb, mintegy 250 millió eurós többletet hozott anélkül, hogy bármiféle inflációs nyomás keletkezett volna. Ráadásul, a kitűnő külkereskedelmi eredményre a piacok azonnal a forint enyhe erősítésével reagáltak, ékesen alátámasztva azt, amit a Népszava olvasói rovatomban már évek óta olvashattak: a magyar nemzetgazdaság rákfenéje nem az állami túlköltekezés, hanem az MNB gyökeresen elhibázott kamat- és árfolyampolitikája. Nem a magas járulékok, nem a távfűtés támogatása, nem a tizenharmadik havi nyugdíj, hanem a csillagos egekbe emelt kamatok és az irreálisan erős forint az, ami megfosztotta a nemzetgazdaságot versenyképességétől. Tavaly húsvétkor, amikor egy euró 240 forintot ért, mi ettük a szlovák sonkát. Most, hogy a forint kb. 20 százalékkal gyengébb, ők vitték a miénket. Olyan nehéz ezt megérteni, vagy csak nem akarják megérteni?
A ZÁRÁSKÉNT IDÉZETT KÉRDÉS, A Népszava CIKKÉBŐL.. MEGADJA A VÁLASZT - A KÜLSŐ TAGOK SZAVAZATAINAK INDOKÁT.