A pénzügyi piacok kedvező első félévi teljesítménye a pénztári hozamokban is tükröződik: a magánnyugdíj-pénztári ág vagyonnal súlyozott átlagos hozama 5,6 százalék, az önkéntes nyugdíjpénztárak átlagos hozama pedig 5,16 százalék volt az első félévben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint, melyet az MTI idézett.
A részvényárak első félévi emelkedéséből a nyugdíjpénztárak keveset profitáltak, a hozamok alakulására - a pénztári portfoliók magas kötvényhányadának köszönhetően - továbbra is a hazai kötvénypiaci hozamoknak van a legnagyobb hatása. A magánnyugdíjpénztári hozamráták szóródása növekedett 2006-hoz képest. Az önkéntes pénztárak esetében - ahol hagyományosan nagyobb a hozamok szóródása - ugyancsak a befektetési eredmények differenciálódása volt megfigyelhető a felügyelet jelentése szerint.
A nyugdíjpénztári vagyon legjelentősebb hányadát továbbra is alapkezelők által fektetik be. A vagyonkezelésért fizetett díjaknak a kezelt vagyon arányában kifejezett mértéke az elmúlt években jelentősen szóródott, de a banki és biztosítói hátterű pénztárak esetében szignifikánsan magasabb volt, mint egyéb esetekben, amit az elért hozamok nem feltétlenül indokoltak - állapítja meg a PSZÁF.
Mivel a pénzügyi csoportokhoz tartozó pénztárak a legtöbb esetben a csoport vagyonkezelőjével szerződnek, a szolgáltatás valódi piaci versenyeztetése - és ezúton az alacsonyabb díjak kikényszerítése - általában a kisebb, csoportoktól független, illetve munkáltatói hátterű pénztárak esetében jellemző.
A vagyonkezelési díjakkal kapcsolatos piaci torzulás kezelésére 2007. január 1-jétől új szabályozás lépett hatályba, amely a vagyonkezelési díjak mértékét 2007-ben a vagyon 0,9 százalékában, 2008-tól pedig 0,8 százalékában maximalizálta. Mivel a törvényben meghatározott szintet elsősorban a biztosítói, illetve egyes banki hátterű pénztárak lépik át, a díj - valószínűleg a jogszabályban meghatározott szintig történő - csökkentése a felügyelet szerint az ő esetükben várható, amit az első félév adatai is alátámasztanak.
A magánnyugdíj-pénztári rendszert 2007-ben két jelentős szabályozási változás is érintette: az év eleje óta az adóhivatal szedi be a tagdíjakat és továbbítja a pénztárak részére, másrészt 2007-től lehetővé vált (2009-től kötelező lesz) a pénztárak számára a választható portfolió rendszer bevezetése.
A jogalkotó szándékai szerint az új rendszer bevezetése hosszú távon több szempontból is pozitív hatást gyakorol majd a pénztárak működésére. Az adóhatóság rendelkezésére álló, hatékonyabb eszközöknek köszönhetően a járulékfizetési fegyelem javulása várható, orvosolva a korábbi rendszer által kitermelt anomáliákat. Emellett a központosítás - az adminisztrációs terhek csökkenésén keresztül - a pénztári kiadások csökkenéséhez is hozzájárulhat.
Az új rendszerre történő átállás azonban nem zökkenőmentes, az adóhivatali beszedési eljárás kezdeti technológiai hiányosságai miatt nehézkes a befizetők azonosítása, a befizetett tagdíjak egyéni számlákhoz történő hozzárendelése. Az év eleje óta jelentősen felduzzadt a pénztárak által befogadott, de azonosítatlan tételként nyilvántartott állomány, amely az első negyedévben 56,175 milliárd, a második negyedévben 75,782 milliárd forint volt, csupán 6,199 milliárd, illetve 3,073 milliárd forintnyi tagdíjat sikerült azonosítani.
Ez amellett, hogy önmagában jelentős működési kockázatot képvisel, a gyakorlatban lehetetlenné teszi a választható portfoliós rendszer bevezetését egészen addig, amíg az említett technológiai hiányosságokat ki nem küszöbölik - állapítja meg a jelentés.
A magánnyugdíj-pénztári szektorban június végén 19 pénztár tevékenykedett 2.697.515 taggal és 1834,3 milliárd forintos vagyonnal. A taglétszám éves szinten 5,2 százalékkal, a vagyon 35,4 százalékkal nőtt. A magánpénztárak által kezelt vagyon 87 százalékát változatlanul pénzügyi csoportokhoz tartozó - azaz banki vagy biztosítói hátterű - pénztárak menedzselik. A félév végén a három legnagyobb pénztár kezelte a teljes magánnyugdíj-pénztári vagyon 61 százalékát.
A magánnyugdíj-pénztárak tagdíjbevételeinek növekedése az idei első félévben lassult és érdemben elmaradt a taglétszám és a bruttó átlagbérek éves növekedése által indokolt bővüléstől. A jelentés szerint egyelőre nem tisztázott, hogy az elmaradás technikai jellegű-e, a tagdíjak beszedésének rendjében 2007 elején bekövetkezett változás átmeneti hatása, vagy pedig a háztartások jövedelmi helyzetének idei romlása vezetett a fizetési morál gyengüléséhez.
