Újépítésű lakások
Budapesten az Otthon Centrum projekt adatbázisa alapján 2012 első negyedévében eddig 500 körüli eladást regisztráltunk. A már átadott, de még eladatlan lakások száma nem változott 2012 első negyedévében, a 2010-ben és 2011-ben is tapasztalt, 3200 darabos szinten állt. Bár 2009-ről 2010-re bíztató jelek mutatkoztak az eladatlan lakáskészlet felszívására, azonban ez a folyamat most lassulni látszik.
Az ingatlanfejlesztők - a válság hatására megindult - alkalmazkodása továbbra is kitart. A 2012. első negyedévi felmérés alapján a kínálatban továbbra sem találunk nagyszámban jelentős volumenű projekteket. Összesen tizenegy,100 lakásnál nagyobb, értékesítés alatt álló projektről van tudomásunk Budapesten, amelyeket 2011 után adtak át, vagy a jövőben terveznek átadni, magyarán az elindításukról szóló döntés már a megváltozott piaci viszonyok ismeretében született. Az átlagos projektméret a 2007-es 60 lakásos szintről a 2010-ben átadott beruházások esetében 42 lakásra, a 2011-ben és 2012-ben átadott fejlesztések esetében pedig nagyjából 20 lakásra csökkent.
A lakásépítési statisztikai mutatók mélyrepülése sajnos már nem újdonság a piacon, 2012 első negyedévében 22 százalékkal kevesebb lakást adták országos szinten, mint az előző év azonos időszakában. Az építési engedélyek száma 11 százalékkal volt alacsonyabb ugyanezen időtávon.
Területi bontásban vizsgálva az adatokat, érdekes kép bontakozik ki. A fővárosban az első negyedévben átadott lakások száma csaknem 65 százalékkal kisebb az egyébként is alacsony bázist jelentő 2011. első negyedévinél. Ez 453 megépített lakást jelent. Ezzel szemben a vidéki városokban 2011 első negyedévéhez viszonyítva az idei év első három hónapjában már nőtt az épített lakások száma. Leginkább a megyei jogú városokban, ahol 41 százalékkal több lakást adtak át 2012 első negyedévében, mint tavaly, ugyanezen időszakban. A községekben 20 százalékkal kevesebbet, a nem megyei jogú vidéki városokban pedig 5 százalékkal többet.
"A területek közötti eltéréseket részben megmagyarázza, ha építési célok szerint is megvizsgáljuk az épített lakásokat" – mondta Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője. – "Az értékesítés céljából épített lakások sokkal érzékenyebben reagáltak a megváltozott körülményekre." A fővárosban a saját célú lakásépítések 2008 első negyedévéről 2012 első negyedévére 35 százalékkal, míg az értékesítési célból épített lakások száma ugyanezen időszakon belül 83 százalékkal esett vissza. Magyarul, a fővárosban a nagyon alacsony épített lakásszámot főleg az értékesítésre épített lakások számának drasztikus visszaesése magyarázza. A vidéki városokban az értékesítés céljából épített lakások száma 2011-ig csökkent, de 2012 első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva már növekedésnek indult. A vidéki városokban a növekvő használatbavételi engedély számot az értékesítés céljából épített lakások számának növekedése magyarázza. A községekben az épített lakások számának visszafogottabb csökkenése mögött a nagyobb arányban szereplő sajátcélú építkezések állnak.
Az újépítésű lakáspiacon keresletélénkítő hatással lehet a szocpol és a kamattámogatás, főleg egymással kombinálva, azonban az alacsony eladósodási hajlandóság, és a jelenlegi gazdasági környezet miatt hatásukat valószínűleg 2013-tól fejthetik ki a gyakorlatban. Ezért trendfordulót az idei évben nem várhatunk az újlakások piacán.
Használtlakás-és bérlakás piac
Az újépítésű piac mélyrepülése bár nagyon aggasztó, de egyre kevesebb hatással van a lakáspiac egészére. "A vevők egyértelműen a használt lakások irányába fordultak, melynek hátterében egyrészt a vevői szemmel jóval izgalmasabb, alkalmi vételeket sejtető lehetőségek, másrészt az ingatlanfejlesztésekkel, főleg a még át nem adott beruházásokkal szemben mutatkozó bizalomvesztés áll” – mondta Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója.
A használt lakás árak csökkenésének lelassulása, illetve megállása a befektetők figyelmét is felkeltette. Alapvetően két befektetési stratégiát lehet megkülönböztetni az ingatlanpiacon. Az egyik a jövőbeli áremelkedésre alapoz, a másik pedig az ingatlan bérbeadásából várható haszonra. Most ez utóbbit mutatjuk be részletesebben.
Az ingatlanárak csökkenése mellett a bérleti díjak is csökkentek, de frekventált területeken, egyetemek, főiskolák közelében, jelentős új munkaerő kereslettel rendelkező városokban biztos bevételre lehet számítani az ingatlankiadásból. Egy elméleti hozamszámítással mutatjuk be a bérbeadásból húzható hasznot. A modellben egy 10 éves befektetési periódussal számoltunk, ami azt jelenti, hogy az első évben, 2012 januárjában megszerzett lakást tíz évre bérbe adja az új tulajdonosa, majd a tizedik év végén értékesíti azt.
A modellben néhány keresett albérlettípus adatai alapján számoltunk hozamokat. A legtöbb érdeklődést hozó ingatlanok alapterületét alapul véve, a 2012 első negyedévében érvényes átlagos eladási négyzetméterárral és ugyanezen időszak egy négyzetméterre vetített átlagos bérleti díjaival számoltuk ki a vételi árat, illetve az éves bérleti díj bevételt.
A hozamok az egyes ingatlanok esetében 8 és 9 százalék között szóródnak. A panellakások és a téglalakások hozamai nagyjából megegyeznek, míg a téglaépítésű házak kiadásából valamivel alacsonyabb hozamokra számíthat a 2012 első negyedévében kiadási céllal vásárolt ingatlanából a befektető.
"2012 nagy valószínűséggel a stagnálás, a mélypont és remélhetőleg a trendforduló éve lesz a lakáspiacon. A bíztató évkezdés háttere a makrogazdasági mutatókban, a gazdasági környezet, a finanszírozási feltételek változásában nem látható, ezért konzervatívan csak a 2011-es szint megismétlődését várjuk 2012-ben, mind tranzakciószámok, mind árak tekintetében” - tette hozzá Déry Attila.
mfor.hu
